Álomotthon - nagy művészek segítségével
Sok festményt nézegetve mostanában eszembe jutott, milyen izgalmas, amikor a művésznek olyan fantasztikusan sikerül megalkotnia egy valójában két dimenzióban ábrázolt tájat vagy enteriőrt, hogy már a reprodukciót látva is otthonosnak és hívogatónak érezzük az ábrázoltakat: ott akarunk sétálni, ebben a szobában akarunk élni. (Én legalább is biztosan.) Az ötleten felbuzdulva berendeztem magamnak egy képzeletbeli házat híres festők művei segítségével. Eközben igyekeztem eltekinteni a képek valódi szereplőitől, különös tekintettel a bibliai alakokra, s helyettük csakis a háttérre figyeltem.

Társalgó és fogadószoba
A hívogató, világos előszobából egy csodálatos vörös bársonyfüggöny keretezte ajtón lehetne belépni ebbe az otthonos, meleg hangulatú, elegáns fogadószobába, szőnyegek, gobelinek, kárpitok és puha párnák közé.
Munkácsy Mihály: Párizsi szobabelső, 1877 (MNG, Bp.)

Könyvtár és dolgozószoba
A fogadószoba mellett a másik nagy, világos, hívogató és tágas helyiség olvasó- és dolgozó-szobául szolgál. Hátul két faliszekrény-ajtó két kisebb kamrába nyílik, ahol a könyvek találhatók. Ha az ember szeme belefájdult a munkába, feltekinthet a csodás, festett mennyezetre.
Vittore Carpaccio: Szent Ágoston dolgozószobájában, 1502 (Scuola di San Giorgo degli Schiavoni, Velence)

Kellemes lakószoba
Az emeletre szép, tágas lépcső vezet fel. Egy előtérbe érkezünk (itt áll a festőállvány), amelyből több ajtó nyílik. Az első ebbe a szépséges, világos és bájos lakószobába, ahol kecses bútorok, csecsebecsepolc, varróasztalka és olvasófotel várnak.
Borus Nepomuk János: Enteriőr, 1841 (magántulajdon, Bécs)

Hálószoba
A második az emeleten nyíló helyiségek közül a kedvenc, kicsi hálószobám. Egyszerű, de mindig szellős, világos és napos.
Edward Hopper: Nő napsütésben, 1961 (Whitney Museum of American Art, New York)

Reprezentatív hálószoba
Az emelet harmadik helyisége viszont egy olyan előkelő és ízléses családi háló, amelyre mindenki büszke lehet.
Jan van Eyck: Az Arnolfini-házaspár, 1434 (National Gallery, London)

Ebédlő
A földszinten van még egy szépséges ebédlő kőkockás padlóval és gótikus ívekkel.
Dieric (Dirk) Bouts: Utolsó vacsora, 1464-67 (Sint-Pieterskerk, Leuven)

Konyha
Az ebédlőből nyílik a konyha.
Jan Vermeer: Tejet öntő asszony, 1660 körül (Rijksmuseum, Amszterdam)

Fürdőszoba
A fürdőszoba viszont természetesen az emeleten található.
Tom Wesselmann: Fürdőkád 3, 1963 (Ludwig Museum, Köln, az alkotás háromdimenziós)

Kert
A házból a mindig másmilyen, ám mindig szép virágoskertre látni.
Szinyei Merse Pál: A jernyei kert, 1910 (magántulajdon)

Park
Távolabb pedig egy, a házhoz képest igen nagy park terül el, ahol megnyugodhat és megpihenhet az ember.
 Thomas Gainsborough: Az Andrews házaspár, 1748 körül (National Gallery, London) 

Linkek művészetről, életmódról
Ismeretlen magyar festők nyomában
Megjegyzés: A képek az interneten számos változatban fellelhetők. Számomra azonban fontos a könyv, az album, amiből elsőként megismertem őket, még ha az internetkorszak előtti is. Munkácsy képét először egy régi képeskönyvben láttam. Legújabban Székely András Munkácsy albumjában szerepel (Corvina, Bp., 2008), egy részlete épp a borítón. Carpaccio viszonylag új felfedezésem. Az itt szereplő képet a Híres festők hetilap-sorozat 125. számában láttam meg, ami 2001-ben jelent meg. Borus Nepomuk Jánosról Rostás Péter Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon című könyvében olvastam először (BTM-Geopen, Bp., 2012). Hopper képeiből csodás válogatást ad a Taschen kötete (Edward Hopper, Vince, Bp., 2003). Van Eyck képeivel még régen, Végh János Van Eyck albumában találkoztam (Corvina, Bp., 1983), Dirk Boutsszal viszont későn, először a Gótika válogatásban (Vince, Bp., 2007). Vermeer Lajta Edit kötetéből lett ismerős (Corvina, Bp., 1968), Wesselmann-ról azonban csak 2005-ben olvastam először (Pop art, Vince, Bp.). Szinyei Merse Pálról a legjobb képeskönyv Szvoboda Dománszky Gabrielláé (Kossuth-MNG, Bp., 2006, 2009). Gainsborough festményét pedig, amely csak 1961-ben került elő a család tulajdonából Kelényi György könyvében ismertem meg (Corvina, Bp., 1978).
0 Responses