Ekultúra - Edgar Rice Burroughs: A Mars istenei
Edgar Rice Burroughs nagysikerű Mars-ciklusának második kötete John Carter újabb kalandjait meséli el, melyeket a Barsoomon élt át. A százéves ős-sci-fi a ma olvasóit is lenyűgözheti filozofikusságával és fantasztikus fordulatosságával.

Edgar Rice Burroughs amerikai író, akit ma mindenki leginkább csak úgy ismer, mint Tarzan megteremtőjét, 1911 folyamán két nagy vállalkozásba is belekezdett. Egyrészt ekkor írta meg a Tarzan, a majomember első részleteit, másrészt ekkor dolgozta ki a Barsoomon, vagyis a távoli Mars egzotikus világában játszódó sagájának első könyvét is, amely később A Mars hercegnője címet kapta. Mindkét regény folytatásos változata 1912-ben, az All-Story Magazinban látott napvilágot, s sikere egyértelmű volt. A szerkesztők azonnal folytatást rendeltek a majmok Tarzanja és a virginiai John Carter történetéből is, Burroughs pedig hűen írói módszeréhez, mindkét sorozatot gyorsan többkötetessé bővítette. Így született meg 1913-ra a következő Tarzan mellett két újabb Barsoom-regény, amelyek összekapcsolódtak egymással, de önmagukban is teljesen érthetőek és élvezhetőek voltak. A harmadik kötet A Mars ura volt, a második pedig A Mars istenei.

A Mars hercegnője utolsó lapjain a Földről érkezett John Carter szörnyű próbatétel elé került. Miután végre sikerült kiszabadítania szeretett hercegnőjét, Dejah Thorist, éppen csak megkezdték boldog, közös életüket Héliumban, a haldokló marsi világ szörnyű veszélybe sodródott. Csak John Carter akadályozhatta meg, hogy az atmoszféragyár gépei leálljanak, s az egész Mars megfulladt holtak mauzóleumává változzék. Hősies mentőakciója azonban az életébe került: meghalt a Marson, hogy új életre keljen a Földön – és ezután képtelen volt visszajutni a vörös planétára. Még azt sem tudhatta, elkésett-e hőstettével, él-e vagy meghalt felesége és sosem látott fia. Nem csoda hát, hogy mindenáron vissza akart térni Barsoom titokzatos bolygójára: s ez végül 1886-ban, a Hudson partján sétálva sikerült is neki. Meghalt a Földön, hogy ismét eljuthasson a Marsra.

A Mars istenei A Mars hercegnőjében történtek után tizenkét évvel kezdődik. John Carter (akinek teste ennyi ideje fekszik különleges, csak belülről nyitható ajtajú kriptájában a Földön) váratlanul levelet intéz rokonához, a szerzőhöz. Kiderül, ismét itt van a Földön, élve, teljes valójában, s egy újabb beszámolót kíván átadni neki, melyből megtudhatjuk, mi is történt második marsi kalandján.

Már a kezdet is elképesztő: Carter fegyvertelenül és ruhátlanul a Mars egy teljesen ismeretlen vidékére kerül, ahol a félelmetes és förtelmes, életnedv-szívó növényemberek és a fehér majmok az urak. Még nagyobb azonban kiábrándulása, amikor összeakad nemes szívű barátjával, a zöld emberrel, Tars Tarkassal, akitől megtudja, hogy az embertelen föld, ahol jár azonos a marsiak misztikus képzeletben élő túlvilággal, a Dor völgyével, s amely évezredek óta célpontja a halált és boldog megkönnyebbülést kereső marslakók szent zarándoklatának. Persze nem is John Carterről lenne szó, ha rájőve a félelmetes babonaság valódi természetére, nem akarná megmenteni az egész bolygó lakosságát attól, hogy továbbra is a fenevadak zsákmányává tegyék magukat ahelyett, hogy az örök szeretet és béke honába jutnának. Nem számol azonban a kultusz félelmetes papjaival, a szent thernekkel, a gonosz fekete kalózokkal és azzal, hogy szerelme, Dejah Thoris is áldozatul eshet e rémvilágnak…

A Mars istenei rendelkezik mindazokkal az erényekkel, amelyek A Mars hercegnőjét jellemezték, sokkal részletezőbb viszont a marsi élet ábrázolásában, sokkal arányosabb benne a kalandok elrendezése, s szereplői életében még nagyobb része van a hűségnek, barátságnak, bajtársiasságnak. Számos eddig ismeretlen marsi néppel találkozhatunk: a vörös és a zöld emberekhez csatlakoznak a fehérek és a sárgák. A vad és lassú thoatok és a kutyaszerű calotok mellett új marsi élőlényeket fedezhetünk fel, például a banthot, a szőrtelen, de hatalmas sörényű marsi oroszlánt. Először szerepel a történetben Carter fia, Carthoris és Ptarth városának nemes hercegnője, Thuvia, aki képes beszélni az állatok nyelvén. Hatalmas párviadalok, izgalmas menekülések, óriási légicsaták és víz alatti kalandok játszódnak le a szemünk előtt. Sőt, a marsi történelem jónéhány titkára is fény derül. Hogyan jött létre Issus embertelen vallása? Honnan erednek a különböző bőrszínű marsi népek? Kik éltek eredetileg a Mars gyönyörű, elhagyott városaiban? A fordulatos történet mellett filozofikus részeket is találni előítéletekről, fanatikus vallásosságról, önfeláldozásról.

A Mars istenei méltó folytatása a Mars-ciklus első kötetének. Bár a magyar kiadás régi, a fordítás időtálló és szépszavú, a kis kötethez pedig antikváriumokban is könnyű hozzájutni. Érdemes beszerezni!

Edgar Rice Burroughs-bejegyzésem és linkek a további Burroughs-kritikákhoz és -bibliográfiákhoz: Barsoomi kalandok - Edgar Rice Burroughs Mars-regényei
A cikk az Ekultúrán: Edgar Rice Burroughs: A Mars istenei
Más Ekultúrás ajánlóim: Az Ekultúra és én
0 Responses