A Művészettörténet sorozat kötetei
Ezt a raktárbejegyzést egy különös sorozatnak szeretném szentelni, a Művészettörténetnek. 1958-ban indította el a "részben rendszerváltozó" Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata és a Gondolat Kiadó, utolsó kötete pedig 1963-ban jelent meg. Hatvankét részesre tervezték, de a dupla számok miatt végül összesen ötvenöt füzetben adták ki, amelyek negyven-száz oldalasak.
A sorozat különleges időszakban jött létre: a művészettörténet-írás kezdett kiszabadulni a Rákosi-korszak vulgármarxista béklyóiból, bizonyos közhelyek azonban még mindig megkerülhetetlenek voltak. A könyvek alapjául a TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai szolgáltak, a szerzők rendre a téma legjobb szakértői voltak. Viszont a sorozatban nem szerepelt biedermeier, csak klasszicizmus és romantika, Munkácsy uralta saját korát, s a széria utolsó kötetei természetesen szembeállították és eszmeileg értékelték a nyugati és a haladó, szocialista képzőművészet történetét. Mégis: egy ma is érdeklődéssel olvasható sorozat született, amelynek némely résztémája azóta sem kapott hasonlóan alapos és részletes népszerűsítő kidolgozást. Ráadásul a kötetek képanyaga is - fekete-fehérsége ellenére - jól sikerült, válogatásban és kidolgozásban is.
A könyveket időrendi sorrendben sorszámozták, de vegyesen jelentették meg, talán azért is, hogy egyes témákat "lecsúsztassanak" a kiadási sor végére. (Úgy gondolom, a két világháború közti magyar művészet füzete például nem véletlenül csak 1963-ban jelent meg: talán többet, kicsit mást lehetett róla mondani akkor, mint 1958-ban.) Az alábbi lista a sorszámok szerint, vagyis kronológiai rendben sorolja fel az egyes köteteket.

1. Wessetzky Vilmos: A művészetek őskora, 1958
2-3. Varga Edith: Egyiptom művészete, 1958
4. Wessetzky Vilmos: Előázsia művészete az ókorban, 1958
5. Nagy Tibor: Kréta-Mükéné művészete, 1962
6. Szilágyi János György: A görög művészet kezdetei, 1958
7. Szilágyi János György: A görög művészet virágkora, 1958
8. Szilágyi János György: A görög művészet késő-klasszikus kora, 1961
9. Szilágyi János György: A hellenisztikus görög művészet (Görög művészet a hellénisztikus korszakban), 1959
10. Szilágyi János György: Etruszk művészet, 1959
11. Castiglione László: A római köztársaságkor művészete, 1961
12-13. Castiglione László: A római császárkor művészete, 1962
14. Kádár Zoltán: Ókeresztény és kora-bizánci művészet, 1959
15. Kádár Zoltán: Bizánci művészet (Bizánci művészet 565-1453), 1959
16. Kádár Zoltán: Középkori művészet Keleteurópában (Középkori művészet Kelet-Európában), 1961
17. Molnár József - D. Egyed Edit: Az iszlám művészete, 1959
18. Dercsényi Dezső: Népvándorláskori és preromán művészet, 1960
19. Bóna István: Magyarországi művészet a honfoglalásig, 1959
20. Dercsényi Dezső: Románkori művészet I. (Franciaország románkori művészete és kapcsolatai a környező népek művészetével), 1958
21. Dercsényi Dezső: Románkori művészet II. (Itália románkori művészete), 1960
22. Dercsényi Dezső: Románkori művészet III. (Románkori művészet III.: Németország), 1962
23. Csemegi József: A gótika művészete I. (Franciaországi gótikus művészet és kapcsolatai a környező népek művészetével), 1958
24. Csemegi József: A gótika művészete II. (Németország gótikus művészete és középeurópai kapcsolatai), 1958
25. Csemegi József: A gótika művészete III. (A gótika művészete III.: Itália gótikus művészete és kapcsolatai), 1961
26. Entz Géza: A középkori Magyarország művészete, 1959
27. Bánátné Szűcs Margit: A quattrocento építészete, 1959
28. Eszláry Éva: A quattrocento szobrászata, 1961
29. Mojzer Miklós: A quattrocento festészete, 1960
30. Eszláry Éva: Michelangelo és kora, 1960
31. Mojzer Miklós: Az északolasz cinquecento, 1960
32. Ybl Ervin: Francia és angol renaissance művészet, 1958
33. G. Aggházy Mária: Német reneszánsz művészet, 1961
34. Radocsay Dénes: Magyarországi reneszánsz művészet, 1959
35-36. Harasztiné Takács Marianna: Németalföld művészete a XVI-XVII. században, 1961
37-38. Czobor Ágnes: Barokk művészet Itáliában, 1961
39. Ybl Ervin: Francia és angol művészet a barokk századokban, 1958
40. Ybl Ervin: A renaissance és barokk Spanyolországban (Spanyolország és Portugália művészete a reneszánsztól a klasszicizmusig), 1958
41. G. Aggházy Mária: Német barokk művészet, 1961
42. G. Aggházy Mária: Magyarországi barokk művészet, 1960
43. Angyal Endre: A reneszánsz és barokk Kelet-Európában, 1961
44. Kampis Antal: A klasszicizmus Nyugat-Európában, 1962
45. Zádor Anna: A magyar reformkor művészete, 1961
46. Merényi Ferenc: Romantikus és eklektikus építészet, 1959
47. Farkas Zoltán: A romantika festészete és szobrászata, 1959
48. Kovács Éva: Magyar művészet az elnyomatás korában, 1962
49. Kovács Éva: Barbizon és a francia realizmus, 1960
50. Angyal Endre: Kelet-Európa művészete a XVIII-XIX. században, 1961
51. Végvári Lajos: Munkácsy és kora, 1962
52-53. Kampis Antal: Az impresszionizmus, 1959
54. Genthon István: A posztimpresszionizmus, 1960
55. Vámossy Ferenc: A XX. század építészete, 1961
56-57. Németh Lajos: Képzőművészet a XX. század elején, 1959
58. Genthon István: Magyar művészet a századforduló idején, 1962
59. Németh Lajos: Képzőművészet 1919-től napjainkig, 1960
60. Körner Éva: Magyar művészet a két világháború között, 1963
61-62. Markova Valéria - Kovanecz Ilona: A szocialista képzőművészet kibontakozása (A szocialista képzőművészet kibontakozása: Markova Valéria: Szovjet művészet, Kovanecz Ilona: Szocialista művészet 1945-1960), 1963

Megjegyzés: A füzetek címe hivatalosan az, ami a belső borítón olvasható. Ebben azonban nem jártak el mindig következetesen: hat alkalommal a fedélen más cím olvasható, mint belül, három alkalommal pedig új alcím szerepel. A román kor és a gótika esetében az I-III.-ig számozott füzetek első két, korábbi kötetének a belső cím esetében nem volt sorszáma, de a harmadiknak igen... Ezért félkövérrel mindig a borítón olvasható címet adtam meg, hiszen ma már, az antikváriumok általában ezt tüntetik fel, dőlttel, zárójelben pedig a belső címlapon olvasható címet szerepeltettem. A helyesírást változatlanul hagytam (románkori, északolasz), már csak azért is, hiszen ezek sosem voltak helytelen alakok, hiszen a könyvek megjelenésekor még az 1954-es helyesírási szabályzat volt érvényben.
0 Responses