2016. július 8., péntek
Ez a bejegyzés három népszerűsítő szakkönyvet mutat be a művészet, a történelem és a tudomány tárgyköréből.
Gellér Katalin: A magyar szimbolizmus
Corvina, 2016
Mi is az a szimbolizmus? Valami jelképes. Dekadens. Éteri. Szellemi, átszellemült, beteges, szépségkereső, mitologikus, rítuskövető, excentrikus, remetei, filozofikus, hisztérikus, dekoratív, tradicionális, újító... És még lehetne folytatni: a Stílusok-Korszakok sorozat új kötetében ugyanis mindent megtudhatunk a szimbolizmusról mint művészeti stílusról és szellemi irányzatról, s azt is végigkövethetjük, milyennek látták az elemzők, a kritikusok, a külső szemlélők saját korától napjainkig.
Gellér Katalin, a sorozat A magyar szecesszió kötetének szerzője ezúttal egy még nehezebben definiálható, s a magyar festészetben még inkább elfelejtett alkotók életművével vagy pályarészletével jellemezhető stílust mutat be, alaposan, szakszerűen, mégis élményadóan és lebilincselően. Csontváry napútfestészete felületesen talán sokaknak ismerős, de az olyan művészek szimbolizmusa, mint a sokáig "csavargófestő"-ként definiált Mednyánszky László, vagy az őrültségéről hírhedt Gulácsy Lajos, mindenképpen nagy értékelési változásokon ment keresztül az utóbbi években: a jelen monográfia pedig már ezeket az új kutatási eredményeket is felhasználja. Nagy Sándorról, akinek közismert, Ave Myriam című festménye a borítón is látható, maga Gellér Katalin írt nemrég pályaképet. De megismerkedhetünk Körösfői-Kriesch Aladár, Vaszary János, Ferenczy Károly, Csók István, Egry József szimbolista korszakaival is, s elénk lép az ismeretlenség homályából Olgyai Viktor, Sassy Attila, Jaschik Álmos, Balogh István, Kacziány Ödön, s a számomra különösen rokonszenves Kacziány Aladár.
A könyv alapos elemzés, érdekes bevezetés a korabeli művészeti és írói körök és barátságok történetébe, de egyúttal szemet gyönyörködtető album is mintegy száz képpel.
Szelke László: A Gresham a nácik ellen - Az ellenzék, az embermentés és az ellenállás hálózatai
Jaffa, 2016
A kiadó történettudományi sorozata ismét olyan könyvvel folytatódik, amely doktori értekezés volt eredetileg. A szerző, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója 2012-ben védte meg PhD-értékezését a témáról, most pedig érdekfeszítő és különleges könyvet írt a Gresham-palota, Budapest egyik legnevezetesebb épülete történetéről.
A könyv három része bemutatja a ház, a helyszín és az ott élők történelmét. Megismerkedhetünk a terület 18-19. századi rendezésének és beépítésének, a Greshamnek, illetve elődének a Nákó-palotának a történetével. Megtudhatjuk, mi minden működött az épületben a biztosítótársasági irodától a kávéházon vagy éppen Nagy Endre és Békeffi László kabarészínházain át a Horthy-korszak ellenzékének találkozóhelyéig. Kiderül, mi köze volt az épülethez Clark Ádámnak, Barabás Miklósnak, Szent-Györgyi Albertnek, Rassay Károlynak vagy épp Eckhardt Tibornak. Legalább annyi érdekeset olvashatunk a korszak kávéházi életéről, mint a háború alatt Törökországban folytatott titkos béketárgyalásokról. A históriai patchwork szövetkockáit egyetlen dolog köti össze: a palota.
No meg persze a történelem: közös múltunk. Amellyel érdemes ebből a könyvből is megismerkedni.
John Gribbin: 13,8 - A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában
Akkord, 2016
John Gribbin a kedvenc tudomány-népszerűsítő íróm. Az 1946-os születésű tudós idén töltötte be hetvenedik életévét, de fáradhatatlanul írja újabb és újabb okos és szellemes könyveit a csillagászat, az asztrofizika, a kvantumelmélet az evolúció vagy éppen a tudománytörténet témakörében. Népszerűsítő műveinek és tudományos alapú regényeinek száma kis híján eléri a százat: ám emellett a tényleges tudományos munkára is akadt ideje a Sussexi Egyetem vendégkutató csillagászaként. Legújabb könyvében tulajdonképpen saját korábbi munkáját, a magyarul is olvasható Az idő születését (2000) folytatta, immár 15 év elteltével térve vissza a két fontos kérdésre: hogyan is mérte meg az emberiség sok-sok egymást váltó tudósgenerációja a csillagok és a Világegyetem korát.
A 13,8 tulajdonképpen ugyanazt a témát dolgozza fel, mint Simon Singh A nagy Bummja. 2011, vagyis az után, hogy Saul Perlmutter, Adam G. Riess és Brian P. Schmidt fizikai Nobel-díjat kapott a szupernovákkal kapcsolatos kutatásaiért, amelyek egyértelműen igazolták a táguló Világegyetem elméletét, bátran meg lehet fogalmazni egyes új igazságokat a korábbi talánok helyett. A tudományos és tudománytörténeti kalandozás jelképes számértékeken keresztül vezet el a múlt nagyjainak elméleteitől napjainkig.
Érthető és izgalmas népszerű tudományos könyv: nagyon élveztem.
Linkek
Olvasmányposzt 1. - Történelem más szemszögből
Olvasmányposzt 2. - Három detektívtörténet
Olvasmányposzt 3. - Szlovák írónők
Olvasmányposzt 4. - Három jó regény
Corvina, 2016
Mi is az a szimbolizmus? Valami jelképes. Dekadens. Éteri. Szellemi, átszellemült, beteges, szépségkereső, mitologikus, rítuskövető, excentrikus, remetei, filozofikus, hisztérikus, dekoratív, tradicionális, újító... És még lehetne folytatni: a Stílusok-Korszakok sorozat új kötetében ugyanis mindent megtudhatunk a szimbolizmusról mint művészeti stílusról és szellemi irányzatról, s azt is végigkövethetjük, milyennek látták az elemzők, a kritikusok, a külső szemlélők saját korától napjainkig.
Gellér Katalin, a sorozat A magyar szecesszió kötetének szerzője ezúttal egy még nehezebben definiálható, s a magyar festészetben még inkább elfelejtett alkotók életművével vagy pályarészletével jellemezhető stílust mutat be, alaposan, szakszerűen, mégis élményadóan és lebilincselően. Csontváry napútfestészete felületesen talán sokaknak ismerős, de az olyan művészek szimbolizmusa, mint a sokáig "csavargófestő"-ként definiált Mednyánszky László, vagy az őrültségéről hírhedt Gulácsy Lajos, mindenképpen nagy értékelési változásokon ment keresztül az utóbbi években: a jelen monográfia pedig már ezeket az új kutatási eredményeket is felhasználja. Nagy Sándorról, akinek közismert, Ave Myriam című festménye a borítón is látható, maga Gellér Katalin írt nemrég pályaképet. De megismerkedhetünk Körösfői-Kriesch Aladár, Vaszary János, Ferenczy Károly, Csók István, Egry József szimbolista korszakaival is, s elénk lép az ismeretlenség homályából Olgyai Viktor, Sassy Attila, Jaschik Álmos, Balogh István, Kacziány Ödön, s a számomra különösen rokonszenves Kacziány Aladár.
A könyv alapos elemzés, érdekes bevezetés a korabeli művészeti és írói körök és barátságok történetébe, de egyúttal szemet gyönyörködtető album is mintegy száz képpel.
Jaffa, 2016
A kiadó történettudományi sorozata ismét olyan könyvvel folytatódik, amely doktori értekezés volt eredetileg. A szerző, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója 2012-ben védte meg PhD-értékezését a témáról, most pedig érdekfeszítő és különleges könyvet írt a Gresham-palota, Budapest egyik legnevezetesebb épülete történetéről.
A könyv három része bemutatja a ház, a helyszín és az ott élők történelmét. Megismerkedhetünk a terület 18-19. századi rendezésének és beépítésének, a Greshamnek, illetve elődének a Nákó-palotának a történetével. Megtudhatjuk, mi minden működött az épületben a biztosítótársasági irodától a kávéházon vagy éppen Nagy Endre és Békeffi László kabarészínházain át a Horthy-korszak ellenzékének találkozóhelyéig. Kiderül, mi köze volt az épülethez Clark Ádámnak, Barabás Miklósnak, Szent-Györgyi Albertnek, Rassay Károlynak vagy épp Eckhardt Tibornak. Legalább annyi érdekeset olvashatunk a korszak kávéházi életéről, mint a háború alatt Törökországban folytatott titkos béketárgyalásokról. A históriai patchwork szövetkockáit egyetlen dolog köti össze: a palota.
No meg persze a történelem: közös múltunk. Amellyel érdemes ebből a könyvből is megismerkedni.
Akkord, 2016
John Gribbin a kedvenc tudomány-népszerűsítő íróm. Az 1946-os születésű tudós idén töltötte be hetvenedik életévét, de fáradhatatlanul írja újabb és újabb okos és szellemes könyveit a csillagászat, az asztrofizika, a kvantumelmélet az evolúció vagy éppen a tudománytörténet témakörében. Népszerűsítő műveinek és tudományos alapú regényeinek száma kis híján eléri a százat: ám emellett a tényleges tudományos munkára is akadt ideje a Sussexi Egyetem vendégkutató csillagászaként. Legújabb könyvében tulajdonképpen saját korábbi munkáját, a magyarul is olvasható Az idő születését (2000) folytatta, immár 15 év elteltével térve vissza a két fontos kérdésre: hogyan is mérte meg az emberiség sok-sok egymást váltó tudósgenerációja a csillagok és a Világegyetem korát.
A 13,8 tulajdonképpen ugyanazt a témát dolgozza fel, mint Simon Singh A nagy Bummja. 2011, vagyis az után, hogy Saul Perlmutter, Adam G. Riess és Brian P. Schmidt fizikai Nobel-díjat kapott a szupernovákkal kapcsolatos kutatásaiért, amelyek egyértelműen igazolták a táguló Világegyetem elméletét, bátran meg lehet fogalmazni egyes új igazságokat a korábbi talánok helyett. A tudományos és tudománytörténeti kalandozás jelképes számértékeken keresztül vezet el a múlt nagyjainak elméleteitől napjainkig.
Érthető és izgalmas népszerű tudományos könyv: nagyon élveztem.
Linkek
Olvasmányposzt 1. - Történelem más szemszögből
Olvasmányposzt 2. - Három detektívtörténet
Olvasmányposzt 3. - Szlovák írónők
Olvasmányposzt 4. - Három jó regény
