Boldog új évet!
  Örömmel és könyvekkel teli 
boldog új évet kívánok
a blog minden olvasójának:
Katherine
Így élt Barsi Ödön - Egy magyar író élete
Barsi Ödön (1904-1963)
Barsi Ödön minden munkái... Ha nem is kapott ilyen hangzatos sorozatcímet, 2010-2013 között a Fapadoskönyv Kiadó jóvoltából napvilágot látott egy életműsorozat. Keretében Barsi Ödönnek, a két világháború közötti szórakoztató-regény-írás egyik koronázatlan királyának nyolcvankilenc műve jelent meg: egy különleges pálya teljes lenyomata. Nemrég ismét kedvem támadt beleveszni ebbe a szövevényes, kalandos, izgalmas világba, s az olvasás eredménye több maratoni hosszúságú bejegyzés lett: összefoglaló Barsi Ödön írói munkásságáról annak alapján, amit elolvashattam tőle és megtudhattam róla.

Ez az első poszt bemutatja Barsi életét, amely kalandos és izgalmas volt, s benne foglaltatott a történelem, ahogy Barsi sok kortársáéban is.

Barsi Ödön 1904. április 18-án született Budapesten Rodriguez Ödön néven. Édesanyja, Hlavács Olga tanítónő volt, édesapja, dr. Rodriguez Béla államtudományi doktor, pénzügyminisztériumi titkár. Ő 1914-ben, az első világháborúban elesett az orosz fronton: így a leendő író tízévesen félárva lett. Édesanyja hadiözvegyként trafikot nyitott, így, és rokonai segítségével igyekezett felnevelni két fiát.

Az író bátyja, Rodriguez Endre
Barsi Ödönnek szoros volt a kapcsolata bátyjával, Rodriguez Endrével (eredetileg Andor, később André, 1899-1975), aki színész és filmrendező volt, s olyan művek kapcsolhatók a nevéhez, mint a Néma kolostor (1941) Jávor Pállal, a Kalotaszegi Madonna (1943) Sárdy Jánossal, vagy a Machita (1944) Karády Katalinnal. A két testvér több könyvet is részben együtt írt: Barsi Ödön első kiadott regénye, az 1933-as A nevető halál még kettejük nevével a borítóján jelent meg.

Barsi Kőszegen tanult a katonai alreáliskolában. Érettségit Budapesten tett a Bocskay István Reálgimnáziumban. Nehezen döntött további tanulmányairól: először az Iparművészeti Főiskolára iratkozott be, majd azt félbehagyva színésznek készült. 1929-ben végzett a budapesti Színiakadémián (egy évben Sulyok Máriával és Egri Istvánnal), vizsgaelőadásán Rostand Cyranojában játszotta a címszerepet. További szerepei közül megemlítendő Damis Moliére Tartuffe-jéből, a Faust címszerepe, az Euripidész-féle Medea Iaszonja, Attila az Ellákban, Shakespeare III. Richárdja, A velencei  kalmár Antoniója, végül az Elektra Pyladese. Barsi 1929-30 között a Nemzeti Színház ösztöndíjas tagja volt, 1931-ben a Belvárosi Színház alkalmazta, 1931-32-ben egy erdélyi turnén, Kolozsvárott, Nagyváradon, Temesváron és Aradon lépett fel, majd 1933-ban a Kamaraszínház tagja lett. Ahogyan a Magyar Színházművészeti Lexikon írja, "jellemszerepeket kapott", mint Keve Kállay Miklós A liliomos királyfijában, Flórián Harsányi Zsolt és Hunyady Sándor Tizedik kérőjében, vagy a Jogtanácsos Martonffy Endre Nemes rózsájában. De szerepelt klasszikus művekben is: volt Montano Shakespeare Othellójában, Michelangelo Az ember tragédiájában. A késői filmnéző számára érdekes, hogy játszott olyan korabeli, népszerű darabokban is (Torockói menyasszony, A kölcsönkért kastély), melyekből később film készült.

A fiatal B. Szeleczky Piroska
Igazán azonban a rendezés érdekelte: 1930-ban megszerezte a rendezői diplomát is a Színművészeti Akadémia tanfolyamán. Szintén 1930-ban házasodott meg: (B.) Szeleczky Piroska (1908-1992) festőművész, rajzoló, keramikus, textilművész (Szeleczky Zita színésznő távoli rokona) lett a felesége, akivel még az Iparművészeti Főiskolán ismerkedett meg. 1939-ben született meg fiuk, Béla.

Barsi Ödön 1933-ban publikált először detektívregényt, de írói pályája igazán akkor fordult nagyot, amikor 1935-ben a Magyar Rádió tízéves fennállása alkalmából kiírt hangjáték-pályázatán egyszerre nyerte meg az első és a második díjat. A nyertes téma, Gárdonyi Géza Isten rabjai című művének dramatizálásához később visszatért, hiszen 1942-ben Barsi írta az Isten rabjai című mozifilm forgatókönyvét is: a filmben Bulla Elma és Szilassy László játszották a főbb szerepeket. A második helyezést Sienkiewicz Quo vadisának átültetésével szerezte meg.

A Magyar Rádió ifjú tehetsége
Míg az eredmények előtt a Magyar Rádió számlaosztályán dolgozott, a pályázatnak köszönhetően 1935-től a Rádió rendezője, lektora, dramaturgja és szerzője lett. Hangjátékai számos témát öleltek fel: feldolgozott klasszikusokat, mint a Gösta Berling, írt ünnepi alkalmakra (Karácsonyi álom, Szilveszteri kaland, Húsvéti legenda), dolgozott a gyerekeknek (Pehelyke), s készített olyan eredeti műveket, amelyekből később prózája született (Az ördög hegedűse, Komédiások).

Mindvégig kitartott munkája, de az elvei mellett is. Háborús naplójában megörökítette: jelen volt a stúdióban 1944. október 15-én is, a kiugrási kísérlet idején, amikor többször is beolvasták a Rádióban Horthy proklamációját. A nyilas hatalomátvétel után azonban már nem volt hajlandó dolgozni: ő és családja a háborút a Ráday utcai lakásban és egy nógrádverőcei nyaralóhely magányában vészelte át. 1945-48 között, a Rádió újraindítása után főrendező lett: fáradhatatlan munkáját csak kényszerű nyugdíjaztatása szakította meg a "fordulat évében".

Kiterjedt társadalmi életet élt, barátai közé számtalan művész tartozott
Rádiós tevékenysége mellett vidéken és a fővárosban is bemutatkozott mint színházi rendező: 1937-ben Harsányi Kálmán Ellákját, 1938-ban pedig Madách Imre Az ember tragédiáját rendezte (utóbbit jó barátja, Németh Antal társrendezőjeként) a Nemzeti Színházban, 1943-ban a Pécsi Nemzeti Színházban állította színpadra az Ellákot és egy Húsvéti passiót, majd 1948-ban, egyik utolsó nagy munkájaként a Szegedi Nemzeti Színházban rendezte A három testőr saját maga készítette színpadi feldolgozását az egyik főszerepben Bessenyei Ferenccel.

Nagy műveltséggel rendelkezett, így nem csoda, hogy műfordítással is foglalkozott, például kedvence, Poe és Hoffmann műveivel. A tudomány és a tudományos fantasztikus irodalom a háború idején keltette fel érdeklődését. 1944-ben és 1946-ban két sci-fije is megjelent, később rendszeresen publikált a Természettudományi Közleményekben, s 1956-ban alapító tagja lett a Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) Asztronautikai Bizottságának (amelynek ma a MANT a jogutódja).

Az utolsó megjelent kötet 1947-ből
Barsi Ödönt a kommunista hatalomátvétel után meghurcolták: 1948-ban kizárták a Szociáldemokrata Pártból, elvesztette állását a Rádiónál, s "egészségi állapotára való tekintettel" nyugdíjazták. Később megkíséreltek eljárást kezdeni ellene arra hivatkozva, hogy annak idején a Turul-mozgalom egyik vezetője volt, de a nyilvánvalóan hamis vád nem állta meg a helyét. Publikálni nem engedték, annak ellenére, hogy életművében a közben teljesen tiltólistára került szórakoztató regényműfajok mellett ott voltak a rendkívül igényes szövegű, magyar témájú életrajzi munkák is: az új rendszernek azonban semmilyen módon sem volt szüksége Barsira. Az író így fizikai munkát végzett (mint a szénlapátolás), s közben az asztalfióknak írt, többek közt különös hangulatú állatmeséket, amelyek ugyan igen szórakoztató és bájos gyerekirodalmi munkák, de egy olvasatukban a diktatúrában élő, elnyomott ember lelkének látleletét is képesek nyújtani. E művek 2013-ban Az erdő meséi című posztumusz kötetben láttak napvilágot. Barsi titokban a Szabad Európa Rádió számára is dolgozott: Rákosiról készített maró hangvételű szatirikus hangjátékot. 1956-ban, a forradalom bukása után azonban reményei csalódottságba fordultak. 1963-ban hosszú, türelemmel viselt betegségben halt meg.

Eredeti első kiadások címlapjukon a Rodriguez / Barsi névvel
Barsi Ödön ma sokak előtt csak mint E. A. Rodriguez ismeretes. Amikor ugyanis publikálni kezdett, pompás hangzású eredeti vezetékneve lett az első és legkedveltebb írói álneve. A Rodriguez név dr. Barsi Béla, az író fiának kutatásai alapján egy a 18. században a Bánátba települt, spanyol, andalúz eredetű, közvetlenül azonban talán Brüsszelből érkező őstől származik. A névalakot a korai leszármazottak egy része később Rodryra, Roderichre vagy Rodrichra változtatta (amelyben az az érdekes, hogy ilyesféle neveket - Roderich, E. A. Rodry, E. Girdo - Barsi Ödön is használt aztán, mint további írói álneveket), Barsi Ödön közvetlen felmenői azonban megtartották, így az író édesapja, dr. Rodriguez Béla is még ezt viselte. A család nőági felmenői között akadt német ajkú mester és budai polgárlány is, az író édesanyja, Hlavács Olga pedig egy felvidéki mérnök lánya volt szlovák és német (augsburgi) ősökkel. Barsi Ödön 1930, a házassága után kezdte el használni a Barsi névalakot, a háború idején pedig hivatalosan is felvette. Így azután az eredetileg ősi családi név, a Rodriguez csak mint egzotikus írói álnév él tovább.

Barsi Ödön közvetlen leszármazottai ma a Barsi vezetéknevet viselik. Fia, dr. Barsi Béla, aki számos alapvető kutatással járult hozzá a Rodriguez-család történetének, Barsi Ödön életének és pályájának, s az író műveinek jobb megismeréséhez, tudós orvos. Három unokája közül, akiket Barsi Ödön már nem ismerhetett, az egyik szintén orvos, a másik azonban a művészeti vonalat vitte tovább aranyollós filmvágóként.

A rendszerváltás utáni szép és kevésbé vonzó külsejű Barsi-kiadások
Barsi Ödön rádiós tevékenysége sajnos lassanként a homályba vész. Írói, regényszerzői munkássága, fantasztikus termékenysége, témáinak sokasága azonban ma is lenyűgöző, s a nyolcvanas évek végétől sok kiadásban, sokakhoz jutott el egy-egy könyve. Barsi ma népszerűbb lehet, mint valaha, köszönhetően annak, hogy - a család jóvoltából - valamennyi munkája elérhető modern kiadásban, s e-bookban is, több műve hangoskönyvként is kapható, sőt, öt első kiadás is napvilágot látott tőle 2011-13-ban.

Az író talán maga sem hitte volna, hogy az ezredforduló meghozhatja a korábban oly megvetett "ponyvaműfajok" felvirágzását, s lehetnek, lesznek majd olyanok, akik az író halála után fél évszázaddal is örömüket lelhetik, lelik a Barsi-regényekben. Ezek közé a rajongók közé tartozom én is: örömmel vallom magam Barsi Ödön könyvei kedvelőjének.

Egy regény újjászületése: egyik kedvencem, a Játék a halállal első, 1942-es, második, 2004-es és harmadik, 2013-as, életműsorozatos kiadása
A Barsi Ödönről írt bejegyzéseim közül a következő az író műveit mutatja majd be.

Linkek
A Barsi-e-bookok jelenleg az Ipubs oldalán vásárolhatók meg a legkönnyebben, de a Bookline-nál is kaphatók.
Barsi Ödön - az ismeretlen író (az első életrajz- és méltatáskísérletem)
Barsi Ödön: Egy lélek visszatér (poszt az író egyik legérdekesebb regényéről)
Barsi Ödön regényei (teljes műlista)
A képek innen, innen, innen, innen, innen származnak.

Felhasznált források
Dr. Barsi Béla, A Rodriguez/Rodrigues család története, Matrikula, 2014/3, 1-36. (link)
Dr. Barsi Béla, A Rodriguez/Rodrigues család története (második, befejező rész), Matrikula, 2014/4, 12-38. (link)
Dr. Barsi Béla, Új adatok a Rodriguez család történetéhez, Matrikula, 2015/1, 43- 44. (link)
Dr. Barsi Béla, Az Adorján, Frideczky és Szeleczky családok genealógiája és története az „Adorján-Szeleczky Levéltár” tükrében, Matrikula, 2015/3, 6-38. (link)
Dr. Barsi Béla, A bánáti Rodriguez család eredete a XVIII. századi hadtörténet tükrében - A spanyol ős, Matrikula, 2016/1, 1-12. (link)
Barsi Ödön életrajza a Magyar Színházművészeti Lexikonban (link)
Barsi Ödön életrajza a MASFITT oldalán (link)
Barsi Ödön életrajza a Wikipédián (link)

Karácsony
Minden olvasómnak áldott, békés, boldog
karácsonyi ünnepeket kívánok:
Katherine
Kívánságok karácsony közeledtén
Miközben az üzletekben már kezdenek kifogyni a legkeresettebb sikerkönyvek, a posta csomagküldő hálózata egyfolytában akadozik, sőt, a futárszolgálatok dolgozói is elkezdtek már készülni a szabadságukra, én még mindig könyveket találok és ajánlok. Végül is attól, hogy valami karácsony előtt jelenik meg, még nyugodtan válhat kiváló tavaszi ajándékká vagy nyári olvasmánnyá is. Következik tehát - szándékaim szerint - az idei év utolsó új megjelenés-ajánlója: ezzel a hétpontos listával immár száznégyre nőtt az általam idén könyvajánlókba foglalt kötetek száma. Jó olvasást mindenkinek!

Sir Arthur Conan Doyle: Összes Sherlock Holmes története 1-2.
Szukits, megjelent
Végre: a sokak által hiányolt, hatalmas omnibusz kiadás új fordításokkal feljavított, újraszerkesztett változata ismét napvilágot látott a szegedi könyvműhely kiadásában! Az elmúlt években nem egy szomorú kommentet vagy megjegyzést olvastam itt-ott arról, milyen kár, hogy az immár tizenöt éve, 2001-ben megjelent, nagy, kétkötetes, kemény kötéses Sherlock Holmes-összes mindenhol kifogyott... Most itt az új változat, amelybe már a két korai regény, a Tanulmány vörösben és A Négyek Jele is vadonatúj, friss fordításban került be. A borító talán kissé rafinált, de szintén professzionális. A magam részéről alig várom már az újabb "szóló" köteteket is. Vélemény: külön most nincs, hisz a kötet minden darabjáról írtam már, például itt.

Sir Arthur Conan Doyle: A Négyek Jele
Szukits, megjelent
Nem is olyan régen még arról lelkendeztem itt, a blogon, hogy a Szukits Holmes-kiadási terveit még az sem húzhatta keresztül, hogy a Helikon két kis zsebkönyvvel "szabálytalanul előzött": a szegediek igenis kiadták a legelső Sherlock Holmes-könyvet, a Tanulmány vörösbent, mégpedig teljesen új, modern fordításban, amely Szalai Judit munkája. Számomra ez a kiadvány többet ért, mint a Helikon egy évvel korábbi Tanulmány vérvörösbenje, az ugyanis jó kiadás volt, de nem elég jó, hiszen egy százéves szöveg felfrissítése szerepelt benne, szemben a Szukits új szövegével. Ugyanezt lehet most elmondani az új Holmes-kötetről, a Szukits-féle A Négyek Jeléről is: ez is teljesen újjászületett. Vélemény: külön most nincs, csak még egyszer leszögezem, hogy az új fordítás tényleg kiváló.

Thuróczy Gergely: A megtalált tragédia - Rejtő Jenő emlékére
Szépmíves, megjelent
Erről a könyvről már korábban írni akartam, magam sem tudom, hogyan maradhatott el... A Karádyról szóló emlékkönyvvel együtt a frissen létrehozott Szépmíves Könyvek terméke, egyúttal végre alapos és méltó emlékezés Rejtő Jenőre, sokak kedvenc magyar írójára. Reményeim szerint  párja lesz a szintén a szerző által írt-szerkesztett Az ellopott tragédiának, amelyet azonban csak elképesztően nehezen, a PIM-ben lehet jelenleg beszerezni. És mindenki elméjéből kitörli Matuscsák Tamás méltatlan próbálkozását, a Rejtő Jenő elveszett naplóját, amely csak növelte a végre ki- és megismerhető írói életrajz és pálya körül burjánzó legendákat és káoszt... 

Püski Levente: A Horthy-korszak szürke eminenciása - Károlyi Gyula (1871-1947)
Kronosz, megjelent
Ez a rövid, ám annál érdekesebb témának szentelt könyv szinte észrevétlenül jelent meg. A Sziluett - Korszerű történelmi életrajzok sorozata a 2014-es négy és a 2015-ös egy kötet után az idei évet is négy újdonsággal zárta: a várvédő Zrínyi Miklós, a Mátyás király által bebörtönzött Váradi Péter érsek és a Horthy-kor diplomatája, Kánya Kálmán után ismét egy huszadik századi politikus, a rövid ideig miniszterelnöki tisztséget betöltő Károlyi Gyula került a reflektorfénybe, akit joggal nevez a cím szürke eminenciásnak, hiszen hol a háttérből, hol az előtérből jelentősen meghatározta a huszadik század első felének magyar történelmét, mégis, eddig szinte semmit sem lehetett róla olvasni. Vélemény: itt.

Susan Bordo: Boleyn Anna - A leghírhedtebb angol királyné
IPC, megjelent
A karácsony egyik fénypontja lesz számomra ez a vaskos és érdekfeszítő könyv, amelyben a neves genderkutató(nő) teljesen új fényben mutatja be Boleyn Annát, VIII. Henrik második feleségét. Mivel házasságtörés és vérfertőzés vádjával fogtak perbe és fejeztek le, ennek eredményeképpen ki kellett volna törlődnie a nagyszerű angol történelemből - ám mégis mindenképpen bevonult a nagy történelmi alakok közé, ha másképp nem, akkor mint I. Erzsébet királynő édesanyja. A szerzőnő a vele kapcsolatos mítoszokat, toposzokat és a róla kialakított különféle közismert imázsokat vizsgálja, igazságot szolgáltatva Annának, s bemutatva azt is, miért és hogyan szoktuk szemlélni a történelem híres nőalakjait... Vélemény: itt.

Robert K. Massie: A Romanovok - Az utolsó felvonás
IPC, megjelent
Három könyv előzte meg magyarul ezt a negyediket: a Nagy Katalin - Egy asszony portréja (2013, angolul 2011), amely kissé terjengős, ám monumentális életrajz a cárnőről, a Nagy Péter élete és kora (2014, angolul 1980), amelyért a szerző annak idején Pulitzer-díjat kapott, végül a Miklós és Alekszandra (2015, angolul 1967), amely Massie első nagy történelmi munkája volt. Mivel ez a könyv, ha nem is avult el, de mára már igen "régi", írója egyfajta utóiratként egy újabb művet fűzött hozzá 1995-ben, amely a történet lezárásaként bemutatja a cári család pusztulását, haláluk rejtélyének megoldódását és emlékük utóéletét. A kiadó most ezt is megjelentette, teljessé téve Massie orosz életrajz-tetralógiáját. Vélemény: itt.

Bud Spencer & Terence Hill Anekdoták  - Bud Spencer és Terence Hill Gyűjtemény 2.
Vintage Media, 2016
Folytatódik az izgalmas gyűjtemény, ezúttal már az egyik mester, Bud Spencer halála után. Az újabb könyv anekdotákat ígér a párosról és filmjeikről. A szerzőről vagy a könyv eredetijéről megint lehetetlen bármit is kideríteni, vagyis a rajongóknak ismét "vaktában" kell könyvet venniük, akárcsak a Bud Spencer & Terence Hill Sztori esetében: azért remélem, a fordítás valamivel élvezhetőbb lesz... Pedig csak egy kis energia kellene, és máris egészen rendes könyv születne... De mit lehet tenni, ha magyar rajongó az ember, ennek a könyvnek így is mindenképpen a polcán a helye! Vélemény: itt.

Linkek
Könyvek, amelyekre érdemes várni 1.
Könyvek, amelyekre érdemes várni 2.
Szorgosan gyűjtögetett megjelenések
Folytatjuk: nyárvégi könyvlista 
Őszi újdonságok
Megjelennek még az ősszel 
Könyvek télre 1.
Könyvek télre 2.
Ódon krimikről - friss linkgyűjteménnyel
E mai poszt azért készült, hogy megörökítsen egy élményt. A szerteágazó könyvrendezés közepette ugyanis olyan olvasmányokat kerestem, amelyek sajátos, erős, szuggesztív hangulatukkal élménnyé teszik azt a kevés időt, amit rájuk fordíthatok, továbbá körülbelül egy helyen fognak lakni az új könyvrendemben, vagyis nyugodtan pakolászhatok tőlük... Így esett a választásom először csak néhány, majd utána egyre több Palladisos krimire. A híres Pengős és Félpengős kötetekről már többször is írtam a blogon, ám most ezeknek az olvasása valami olyan fantasztikus hangulatba kergetett, amiről mindenképpen be kell számolnom. Ezek a könyvek ugyanis (eredeti, nem pedig szkennelt vagy e-bookos formájukban) egyszerűen visszarepítettek hetven-nyolcvan évet. A kissé porladó lapok, a szeretettel javítgatott kötések és gerincek egy-egy olyan kötet maradványai voltak, amely még emlékezhet Horthy Miklós rendszerére vagy a második világháborúra, és amely átvészelte a Rákosi- és a Kádár-korszakot. Olyan könyv, amelyet szeretettel rejtegettek és őrizgettek valamelyik polc tetején vagy könyves szekrény belsejében, vagy amelyik egy-egy pincében-padláson élt át hosszú évtizedeket.
Némelyikben névbeírások találhatók,  vagy éppen pecsétek: egykori tulajdonosok ex librisei, kölcsönkönyvtárak és dohányárudák jelzései ("a rongált könyvet meg kell venni"-figyelmeztetésekkel). Másokba bele-bele írtak (nyilván nem volt kéznél más papír): Gardner Különös tanúja egy egészen finomnak tűnő hókifli-receptet tartalmaz, Eberhart egyik ápolónőregényében havi költségeket számolgatott-összesített valaki, egy Van Dine pedig pótolhatatlan feljegyzéseket őriz az ötvenes évekből arról, mi kell egy motor gyertyacseréjéhez... És minden egyes Palladisos kötet színes, vonzó, filmképes borítója mögött ott van egy csomó ismeretlen olvasó, aki előttem birtokolta, olvasta, őrizte éppen ezt a kiadást. Aki ugyanúgy szerette a krimit, a külföldi szerzőket, a modern világ modern kalandjait, mint én: csak éppen nálam akár fél évszázaddal korábban. Egészen különleges belegondolni. Éppen ezért becsülöm sokra ezeket a köteteket. Igaz, könyvként is kedves társak: némelyik esetében meglepő, hogy nyolcvan éve ellenére milyen kitűnő állapotban élt túl napjainkra, miközben egy-egy velem egyidős sárga Albatrosz-könyv magától, álltában is szétesik a rossz ragasztónak köszönhetően.
Ezeket az ódon krimiket teljesen egyedi élmény kézbe venni és olvasni. Róluk és szerzőikről íródtak az alábbi bejegyzések is, amelyeknek itt teszem közzé a linkgyűjteményét.

Blogbejegyzések az ódon detektívregények nem avuló szerzőiről*
Az Elfelejtett detektívregények sorozat posztjai
Elfelejtett detektívregények 1. - S. S. Van Dine
Elfelejtett detektívregények 2. - Mignon G. Eberhart 
Elfelejtett detektívregények 3. - Alice Campbell
Elfelejtett detektívregények 4. - Mary Roberts Rinehart
Elfelejtett detektívregények 5. - Charles Baldwin
Elfelejtett detektívregények 6. - Philip MacDonald
Elfelejtett detektívregények 7. - Milton M. Propper
Elfelejtett detektívregények 8. - Öt régi jó könyv
Elfelejtett detektívregények 9. - Patricia Wentworth
Elfelejtett detektívregények 10. - C. Fraser-Simson
Elfelejtett detektívregények 11. - Mansfield Scott
Elfelejtett detektívregények 12. - Öt jó régi könyv
Elfelejtett detektívregények 13. - A. K. Green 
Posztok ódon külföldi detektívregény-szerzőkről
S. S. Van Dine: A kínai négyszög
Okos, könnyed, sziklaszilárd - Erle Stanley Gardner Perry Masonje
Erle Stanley Gardner: A házmester macskájának esete
E. D. Biggers: Charlie Chan folytatja 
Fordítunk vagy átirkálunk? - Charlie Chan folytatja 
Író a vadonban - James Oliver Curwood 
Posztok ódon magyar detektívregény-szerzőkről
Barsi Ödön - az ismeretlen író
Barsi Ödön: Egy lélek visszatér
Louis Lucien Rogger - Egy eltűnt író nyomában
Louis Lucien Rogger: A grenoble-i gyors
Rejtő Jenő, P. Howard, Gibson Lavery és a többiek
Láttad már? - Rejtő Jenő-sorozat
Jouvain: Az elveszett közlegény 
A Vörös Pimpernel - modern magyar mítosz

Bibliográfiák ódon detektívregény-szerzőkről
Charles Baldwin detektívregényei
Barsi Ödön regényei
Anthony Berkeley magyarul megjelent művei
E. D. Biggers Charlie Chan könyvei
James Oliver Curwood magyarul megjelent regényei 
Mignon G. Eberhart detektívregényei magyar nyelven
Erle Stanley Gardner detektívregényei magyarul
Orczy Emma bárónő könyvei magyarul
Orczy Emma Vörös Pimpernel sorozata 
Philip MacDonald detektívregényei magyarul 
Rejtő Jenő összes regénye és kisregénye
Mary Roberts Rinehart detektívregényei 
Louis Lucien Rogger bűnügyi történetei 
Seldon Truss bűnügyi regényei magyarul 
S. S. Van Dine detektívregényei
Edgar Wallace Afrika-könyvei 
Patricia Wentworth regényei magyarul 

*A fenti linkgyűjteménybe felvettem néhány nekem nagyon kedves vendéget is. Curwood sokféle műfajban publikált a kalandos detektívregénytől a kalandregényen át a romantikus lélektani történetig. Hasonló igaz a mindenki által ismert Rejtőre. Orczy Emma bárónő magyar detektívtörténet-író is volt, ide mégis felvettem azt a bejegyzést is, amelyet híres történelmi kalandhőséről, a Vörös Pimpernelről írtam. Végül Edgar Wallace-nak nem a krimiszerzői munkássága a kedvencem, hanem a Sanders-kötetei, így itt erről találhatsz olvasnivalót.
Évek óta Typotex
Óriási megtiszteltetés volt számomra, hogy a Typotex Kiadó idén nekem adta Az év recenzense címet. Ennek örömére összegyűjtöttem azokat a bejegyzéseimet, amelyek az évek során a Typotex Kiadó könyveiről születtek: a pompás tudományos kötetekről, a Science in Fiction és a Typotex Világirodalom sorozat darabjairól, vagy éppen csak úgy...

A Typotex Világirodalom sorozatról (2015-2016)
Typotex Világirodalom 1. - A Nő és a Kasztrált 
Typotex Világirodalom 2. - Szlovák szerzők dicsérete 
Typotex Világirodalom 3. - Két kis kötet nemcsak nőknek 
Röptében a világ körül - A Typotex világirodalmi regényei 1.
Röptében a világ körül - A Typotex világirodalmi regényei 2.
Röptében a világ körül - A Typotex világirodalmi regényei 3.
Röptében a világ körül - A Typotex világirodalmi regényei 4.
Cecilie Enger: Anyám ajándékai 
Jens Johler: A világ hangolása - Bach ifjúsága 
Anne Lise Marstrand-Jørgensen: Hildegard I. 
Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom 
A Typotex Világirodalom sorozat kötetei  

A Science in Fiction sorozatról (2013-2016)
Tristan Garcia: Browser zsinórjai 
Danyiil Harmsz: Esetek - Válogatott írások 
Ignaczy Karpowicz: Csoda
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
Levent Mete: Rika agyában
Judith Schalansky: Darwinregény
Harald Voetmann: Plinius szerint a világ
Janusz L. Wiśniewski: Intim relativitáselmélet 
Interjú Ignacy Karpowiczcsal, az Égiek és földiek szerzőjével  
Könyvek és vélemények 13. - Magvas könyvek (Jacek Dukaj: Más dalok)
Tavalyi könyvek, idei vélemények 1. (Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét)
A Typotex kiadó Science in Fiction szépirodalmi sorozata 

Egyéb Typotex-könyvekről (2013-2016)
Egy ironikus pesszimista - Stanisław Lem esszéi (Stanisław Lem: Szempillantás, DiLEMmák, Sex Wars)
Marijke Huisman: Mata Hari - A legenda él 
Most olvastam 15. - Még néhány könyv bölcsészeknek (Sándor Klára: A székely írás nyomában, Nyelvrokonság és hunhagyomány)
Olvasmányposzt 7. - Kicsi képes könyvek (Németh István: Az élet csalfa tükrei)
Sherlock Holmes újra nyomoz - A legjobb folytatásregények (Raymond Smullyan: Sherlock Holmes sakkrejtélyei)
Venetianer Pál ismeretterjesztő munkái (Venetianer Pál: Génmódosított növények) 
10 könyv a Typotextől (Erik Hornung: Az egy és a sok, Kapitánffy István: Hungarobyzantina, Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin!, David Norman: Kis dinókönyv nagyoknak, Almár Iván - Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr, Timothy Ferris: A világmindenség, Leon Lederman - Dick Teresi: Az isteni a-tom, Carl Sagan: Korok és démonok, Venetianer Pál: Génmódosított növények, Raymond Smullyan: Sherlock Holmes sakkrejtélyei)

A Typotex könyvei listáimon (2013-2016) 
2015 legszebb borítói  (2 kötet)
2015 legjobb könyvei (6 kötet)
A legjobb könyvek 2014-ben (4 kötet)
A legjobb olvasmányok 2013-ban (4 kötet)

A Typotex valamiképpen évek óta az én kiadóm. Nagyon régen volt, amikor kezdő egyetemistaként összegyűjtöttem a pénzecskémet és beszereztem egy Hungarobyzantinát, az első könyvet a kiadásukban. Azóta valahányszor új és új érdeklődésem támad (kozmológia, génmódosítás, festészet, szépirodalom) mindig szembetalálkozom egy-egy újabb Typotexes könyvvel, ami csak azt várja (akár évek óta, akár friss megjelenésként), hogy kézbe vegyem. Kíváncsi vagyok a következő évekre, hiszen közben a Typotex is nagykorúvá vált, akárcsak én: egyre többféle és egyre szebb művet ad ki, s - remélem - egyre többen olvassák a könyveit. Minden jót kívánok nekik - s így magamnak mint olvasónak is.
Hová tűntél, december?
Alig mertem elkezdeni írni ezt a bejegyzést, hiszen kérdés volt, akad-e egyáltalán olyan, aki hetekig tartó szünet után még olvas a blogomon...
Azután a számok megnyugtattak: az előző hetek bejegyzései rekord rákattintásszámot mutattak, bizonyítva, hogy kedves, hűséges olvasóim időről időre visszanéztek hozzám, talán reménykedve abban, hogy nem ért véget a blogom mindörökre három novemberi történelemkönyv ajánlójával...
És tényleg: visszatértem. Az elmúlt hetekben sokkal inkább könyveket pakoltam, hurcoltam, rámoltam és rendeztem, mint hogy olvastam volna őket. De most már, így, karácsony közeledtével, lassacskán visszakerül minden az eredeti kerékvágásba: így az olvasás és a blogírás is.