Reneszánsz remekírók 3. - Illedelmes csevegések
A reneszánsz irodalmat, azt hiszem, el sem tudnám képzelni beszélgetések nélkül. Két szereplő beszélget a leghíresebb utópiákban Bacon Új Atlantiszától Campanella Napvárosáig. Ketten-többen beszélgetnek Erasmus fő művében, a Colloquiában. Hölgyek beszélgetnek Aretino Hat napjában. De folyik a beszélgetés Boccaccio Dekameronja bevezetőiben is, ahogy a legtöbb korabeli, híres novellagyűjteményben.
És ez a sok beszélgetés, csevegés, trécselés, eszmecsere, diskurálgatás, csacsogás, fecsegés, pletykálás, cseverészés, terefere, csevely és csicsergés érdekes módon ismerőssé és élvezhetővé teszi azokat a szituációkat is, amelyek egyébként mára már kissé művivé váltak. Hiszen nehéz belegondolni, hogy egy-egy korabeli filozófiai értekezés, tudományos közlemény vagy tankönyv szerzője még kötelességének érezte felépíteni saját oktató, tanító, elmélkedő hangján kívül további egy-tíz másik beszélgetőtárs olykor kétkedő, máskor kérdező vagy helyeslő szerepét is, hogy mondandóját minél logikusabban, sokoldalúbban és meggyőzőbben adhassa elő. Ma már nem kell, hogy érdekeljen a másik fél, a partner: ő a hallgató, aki befogadja az értekező, elmélkedő, oktató előadó gondolatait, s legfeljebb néha, magában azt mondja rá, hogy "hű". Ha pedig nem ért egyet, azt maga is egy monológban fogja elmondani vagy netán megírni.
Épp ezért elég különleges, amikor egy illemtankönyvben is beszélgetéseket találni megkérdőjelezhetetlenül kijelentett, okos, bölcs vagy legalább is annak tűnő szabályok helyett. Az alábbi rendkívül élvezetes három reneszánsz illemtankönyv az összes fontos témát felöleli - csevegő formában.

Giovanni Della Casa: Galateo, avagy a viselkedésről
Eötvös József Könyvkiadó, 2003
Fordította: Puskás Imre
Az itt és alább szereplő három illemtankönyv szerzői közül ketten is firenzeiek: Giovanni Della Casa és Agnolo Firenzuola. Della Casa a fiatalabb (1503-1556), s az ő életéről lehet többet tudni: még a manierizmus nagy festője, Jacopo Pontormo is lefestette elegáns égszínkékben, gyönyörű, hosszú ujjú kezében könyvvel, szuggesztív, intelligens tekintettel, s csodaszép, hosszú, rőtvörös szakállal.
A Bolognában, Firenzében, Padovában a legjobb iskolákban tanult ifjú, Pietro Bembo barátja fiatalon lett "udvari ember" és az egyház embere. Huszonévesen már kanonok, harmincévesen Alessandro Farnese védence és diplomatája, negyvenévesen pedig már Benevento érseke volt, később Velence pápai nunciusává emelkedett. Közben részt vett több akadémia és tudós társaság megalapításában, s lelkesen támogatta a művészeteket. Miután III. Gyula trónra lépésekor nem lett belőle bíboros, kis időre visszavonult az egyházpolitikától, IV. Pál idején azonban még egyszer visszatérhetett Rómába mint államtitkár és pápai tanácsos. Illemtankönyvét visszavonulása idején, 1551-54 között írta meg, de csak halála után, 1558-ban adták ki.
A könyv igazi, a mindennapokban is jól használható tanácsadó. Megtudhatjuk belőle, hogyan érdemes öltözködnie, beszélgetnie, étkeznie, szórakoznia annak, aki kedvelt, becsült és illedelmes tagja szeretne lenni egy előkelő udvartartásnak. A mű leszoktat a nyegleségről, az ízléstelen feltűnősködésről, a parlagi neveletlenségről: egyúttal szórakoztató példatárát nyújtja a leggyakoribb hibáknak és kínos helyzeteknek.
Érdekesség, hogy a mű különös módon egyszerre kezdett el érdekelni többeket is nálunk, Magyarországon. Gyakorlatilag ugyanakkor jelent meg két teljes, modern fordítása is. Vígh Éváé 2004-ben, a Lazi Kiadónál, Galateo, avagy Az illemről című traktátus, melyben egy ifjút okító idős, tudományokban járatlan ember személyében értekezünk a mindennapi társalgásban követendő, illetve kerülendő viselkedési módokról címmel. Illetve 2003-ban, az Eötvös József Könyvkiadónál, Puskás Imre fordításában, amelynek belső címe: Értekezés, melyben - egy ifjút okító, tanulatlan, tisztes öreg képében - a köznapi társalgás kívánatos vagy kerülendő módozatairól elmélkedünk, a címe: Galateo, avagy a viselkedésről. Mivel utóbbi kétnyelvű kiadás, mindenki magának döntheti el, hogy a két pompás magyar változat közül melyiket szereti meg igazán.

Torquato Tasso: Malpiglio, avagy az udvarról - Beltramo, avagy az udvariasságról
Eötvös József Könyvkiadó, 2003
Fordította: Vígh Éva
Torquato Tassót (1544-1595) mindenki úgy tartja számon, mint a későreneszánsz - korabarokk legnagyobb eposzának, a Megszabadított Jeruzsálemnek a szerzőjét. A blogon én is így írtam róla nemrég (Híres-neves eposzok Itáliából és Portugáliából). Az Este család ferrarai udvarában élő költő azonban ízig-vérig tökéletes "udvari ember" is volt, s ezzel kapcsolatos tapasztalatait két pompás, érdekes traktátusban is megírta: a Malpiglióban és a Beltramóban. A beszélgető társaságok csevegéseként megírt két mű ráadásul több, mint illemtankönyv: nemcsak jó tanácsokat, de politikai, közéleti áthallásokat és későreneszánsz filozófiai gondolatokat is fellelhet benne a figyelmes olvasó.
Tasso széles műveltségét a nápolyi jezsuita iskolában alapozta meg, majd az urbinói herceg udvarában és a bolognai jogi egyetemen folytatta tanulmányait. Az Este család udvari költőjeként, diplomataként és udvaroncként tűnt fel az európai udvarokban: nem volt azonban még harmincéves, amikor mentális betegség tünetei kezdtek mutatkozni rajta. A zseniális költő, aki már tizennyolc évesen nevet szerzett a Rinaldo című elbeszélő költeményével, 1573-ban pedig megújította az európai drámát az Aminta című pásztorjátékkal, 33 évesen dühöngő őrültté változott: látomások, hallucinációk és kényszerképzetek gyötörték, tőrrel támadt szolgáira és üldözési mániában tobzódva, folyamatosan menekülve, költözve élt, míg 1579-ben kórházba nem zárták.
Fő művét, A megszabadított Jeruzsálemet még a Rinaldóval együtt kezdte el írni, de csak több mint tíz évvel később, 1575-ben fejezte be. Először 1580-ban nyomtatták ki, Tasso tudta nélkül: végül 1584-ben sikerült egy olyan változatot kiadatnia, amelyet ő is látott és hivatalosnak tekintett. A börtönkórházból 1586-ban szabadult ki, rohamai azonban tovább kínozták. Bár írt még új műveket, s egyfajta vallásos mániában teljesen átírta nagy eposzát is, 1594-ben, Rómában ismét be kellett költöznie egy helyre, ahol vigyáznak rá: itt, a Sant' Onofrio kolostorban halt meg a következő évben.
Érdekes, hogy az, miben is áll az "udvari ember" lét lényege, akkor kezdte el foglalkoztatni, amikor ő már nem volt az. 1578 és 1585 között, vagyis betegsége és fogva tartása alatt összesen 25 dialógust írt. A Malpiglio viszonylag késői mű, hiszen csak 1584-ben kezdett hozzá, a Beltramón viszont már 1579 óta dolgozott. A Dialógusokat 1587-ben adták ki: itt a Beltramo a második, a Malpiglio pedig a 12. helyet kapta a beszélgetések között. Mindkettő kellemes, mégis megdöbbentő olvasmány: annak bemutatása, hogyan lehet az ember hajlékony, okos, megfontolt, közkedvelt udvaronc - és mindennek a tagadása is.

Agnolo Firenzuola: A női szépségről
Attraktor, 2010
Fordította: Molnár Dávid
A három közül a talán legélvezetesebb könyvben egy örökifjú szerzetes mutatja be, mi is a valódi női szépség. A lehető legkomolyabban, szövegét rajzokkal illusztrálva járja végig a női szépség alkotóelemeit a hajtól a hangig, a tartástól a termetig, a szemtől a szájig, a nyaktól a lábig. A könyv lebilincselő utazás a reneszánsz világában, és persze a nők világában.
Szerzője, Agnolo (eredeti nevén Michelangelo Girolamo Giovannini) Firenzuola (1493-1543) firenzei születésű humanista 1541-ben írta meg két érdekfeszítő dialógusát a női szépség mibenlétéről, ám ez csak halála után, 1548-ban került olvasói kezébe. A vallambrosai rend komoly jogásza életében mindössze egy könyvet publikált, egy olasz nyelvészeti értekezést, mégis hihetetlen hírnévre és népszerűségre tett szert. Írt verseket, komédiákat, egy csonkán maradt novellagyűjteményt, a Beszélgetéseket, (amelynek szerencsére mind a nyolc története elolvasható magyarul), s lefordította és átdolgozta a híres latin regényt, Apuleius Aranyszamarát is. Élt Sienában, Perugiában, Rómában, Firenzében, s mindenhol barátokra, barátnőkre és hódolókra tett szert: Aretino is jó ismerőse volt. Élete végén, már betegen Pratóba vonult vissza, ahol a helyi társadalmi és tudományos élet csillaga vált belőle: s ha elolvassuk A női szépségrőlt, könnyű megérteni, miért.
A beszélgetések főszereplőjében, Celso Selvaggióban ugyanis nem nehéz valamennyire felismerni magát Firenzuolát, aki erényes és nemes hölgyekkel körülvéve lebilincselően bájos, humoros, pletykás és izgató társalgás keretében értekezik arról, miért a ruha nem takarta női testrészekben lakozik az igazi szépség, milyen geometriai alakzatba foglalható be az ideális női profil, milyen az igazán kellemetes nevetés, milyen szögben áll az igazán szép női ajak, miért emlékeztet a szép női test egy karcsú vázára, s miért kell a melleknek igazán fehéreknek lenni... És ez a Celso, amint arról töpreng, hányféle igazán szép hajszín van (oroszlánrőt, színarany, négerbarna), vagy hogy a női fülek a balaszrubinhoz hasonlítanak, nos, egyáltalán nem úgy jelenik meg az olvasó előtt, mint ötvenedik évéhez közeledő, kopaszodó, szifiliszes szerzetes-irodalmár, hanem mint maga az itáliai herceg fehér lovon... Celso pusztán a szövegében megjelenő hangja, modora, fiús bája és kacér mindentudása által rendkívül vonzó beszélgetőpartnerré válik minden, a dialógusban szereplő hölgy számára. S éppily vonzóvá és meggyőzővé válhat az olvasók képzeletében is: holott csak fiktív alak... Lehetne-e többet kívánni irodalomtól?

Linkek
Reneszánsz remekírók 1. - Kalandozás képzelt tájakon
Reneszánsz remekírók 2. - Rotterdami Erasmus, a rettenthetetlen
Reneszánsz remekírók 4. - Humanista olvasmányok
A magyar ponyva képes bibliográfiája
A "magyar ponyva" - jó kifejezés, néha mégsem tetszik. A ponyva szóban ugyanis a realitás mellett van valami kissé megvető. Én pedig semmit sem szeretnék kevésbé, mint megvetni a húszas-negyvenes évek magyar szórakoztatóirodalom-kiadásának szerzőit. Sőt, inkább rajongok értük! Köztük ott sorakozik Rejtő Jenő, Havas Zsigmond, Barsi Ödön, Aszlányi Károly, Nagy Károly és még sokan mások, a magyar légiós, vadnyugati, detektív- és szórakoztató regények írói, továbbá Agatha Christie, Erle Stanley Gardner, Mignon G. Eberhart, S. S. Van Dine, Zane Grey és megint csak sokan mások mint az idegen nyelvről fordított, külföldi regények szerzői. Az ő köteteik alkotják a magyar "ponyvakiadást" a Horthy-korszakban. Regényeik jól felismerhető, ma is szuggesztív külsejű sorozatokban kerültek az olvasók elé.
Ezeket a szerzőket és műveket, a magyar könyvkiadásnak ezt a szinte örökre a múltba süllyedni látszó darabkáját mutatja be a máriabesnyői Attraktor Kiadó bibliográfia-sorozata, amely máig hat kötetet ért meg.
A könyvek nemcsak pontos felsorolást adnak az egyes sorozatok darabjairól, vagy az egyes szerzők valamennyi megjelent munkájáról (korrigálva ezzel a Magyar Könyvészetben és máshol feltűnő sok-sok tévedést is), de valamennyi megemlített kötet borítófotóját is közlik. Így nemcsak olvasni és forgatni, de nézegetni is óriási öröm ezeket a köteteket. A látványos borítóképek megidéznek egy rég elmúlt, mégis modern világot, és az olvasók tájékozódását is segítik: egy-egy Palladis-regényről például cím alapján nehéz megmondani, miféle zsánerbe, műfajba is tartozhat, a fedélképek azonban mindig tökéletesen eligazítanak... Ráadásul művészi értékük is van a fedélképeknek: vagyis a bibliográfiák képanyaga azoknak is izgalmas lehet, akik az átlagosnál jobban érdeklődnek a két világháború közötti alkalmazott grafika iránt. Tehát a könyvek lapozgatása egyszerre tanulságos, segítő és gyönyörködtető.
A kötetek elsőrangú lelőhelye a kiadó oldala.

A megjelent kötetek:
1. Palladis 1 Pengős Regények - Az Athenaeum detektívregényei, 2012
2. Palladis Félpengős regények, 2013
4. A NOVA Kalandos regényei, 2016
5. Friss Újság Színes Regénytára, 2013
6. Tarka Regénytár, 2013
9. Rejtő Jenő és Nagy Károly, 2016
Reneszánsz remekírók 2. - Rotterdami Erasmus, a rettenthetetlen
A reneszánsz remekíróit bemutató sorozat e második részében egyetlen személy műveit szeretném ajánlani.
Rotterdami Erasmus (1466-1536) neve és személye fogalom: ő a nagybetűs reneszánsz filozófus, akinek elévülhetetlen érdemei voltak többek közt a modern polgári társadalom kereteinek, a hitújítás legfontosabb eszméinek és a bibliai hermeneutika módszereinek megalkotásában.
Az alacsony, nagy orrú fiatalember eredetileg a nem túl fantáziadús Gerrit Gerritszoon nevet viselte, amely valószínűleg arra utal, hogy a reneszánsz tudomány egyik utolsó polihisztora törvénytelen gyermekként született. Egy papnak és egy orvos lányának gyermekeként persze azért volt mit örökölnie a szüleitől - legalább is szellemi tekintetben. Apja segítette abban, hogy jó kolostori iskolákban tanulhasson: 1587-ben már az ágostonosoknál fejezte be képzését, 1492-ben pedig pappá szentelték, s letette a szerzetesi fogadalmat ugyanabban a rendben, amelynek egy évtized múltán Luther Márton is a tagja lett. Nem illett azonban kutató és öntörvényű személyiségéhez a szerzetbeli fegyelem, így már 1495-ben sikerült elérnie, hogy részleges felmentést kapjon, később pedig végleg kiléphetett az Ágoston-rendből.
A későbbiekben bejárta Európát, mindenhol tanult és tanított, s lassanként a kor kulturális életének megkerülhetetlen jelenségévé vált. Megfordult Párizsban, a Sorbonne-on, Angliában, Cambridge-ben, majd a leuveni egyetemen. (Ezért is nyerte el épp róla a nevét az EU diákokat más országok egyetemeire utaztató ösztöndíjprogramja: nyilvánvalóan ő kell, hogy legyen minden erasmusos diák mintaképe.) Szinte mottójává tette a ma olyan divatos élethosszig tartó tanulás elvét.
Írói munkásságát igazán csak a 16. század beköszöntével kezdte meg: csak eddigre érezte ugyanis úgy, hogy már sikerült tökéletesen, a kellő hajlékonyságot, szókincset és kreativitást birtokolva elsajátítania a latin nyelvet, amelyen azután fő művei megszülettek. Tanárként és íróként magának választotta a Desiderius Erasmus Roterodamus nevet, amelynek utolsó tagja arra utal, hogy tudomása szerint Rotterdamban született. (Ebben lehet, hogy tévedett és inkább Gouda városáról kellett volna elkeresztelnie magát.)
Legjelentősebb művei között elsőként kell felsorolni a Colloquiát, azt az elképesztően sokszínű beszélgetésgyűjteményt, amelyet először 1518-ban jelentett meg, majd további tucatnyi kiadásban, folyamatosan bővítve adott ki egészen 1533-ig. Talán leghíresebb munkája A balgaság dicsérete, amely 1509-ben született, latin nyelven, 1511-ben adták ki nyomtatásban, s még szerzője életében lefordították franciára, németre és angolra - vagyis valódi könyvsiker lett belőle. De szerkesztett Erasmus közmondásgyűjteményt, írt művet az orvostudományról, a nevelésről, az erkölcsről, a szabad akaratról, s kiadta az Újszövetséget hatalmas, az eredeti, ógörög és arámi szöveget követő jegyzet- és kommentárapparátussal.
Élete során mindvégig kapcsolatot tartott Európa legokosabb humanistáival. Morus Tamással szoros barátsága alakult ki, még A balgaság dicséretét is akkor írta, amikor nála tartózkodott Angliában. Luthert kezdetben mindenben támogatta, bár a későbbiekben éles viták törték meg a kapcsolatukat.
Erasmus élete végén Bázelben élt, így a svájci reformációval is kapcsolatba került. Mindennek ellenére élete végéig hű katolikusnak tartotta magát. 1536-ban még elfogadta Habsburg Mária, a volt magyar királyné, akkor pedig németalföldi helytartónő meghívását Brabantba, ám az utazásban már megakadályozta a vérhasjárvány, amely miatt végül hetvenedik életévében elhunyt.
Az alábbiakban azt a három, magyarul kiadott Erasmus-könyvet gyűjtöttem össze, amelyeket a legjobban szeretek.

Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete
Helikon, 2016
Fordította: Kardos Tibor
Ahogy Morus Utópiáját, úgy Erasmus főművét is Kardos Tibor fordította le a legpompásabban magyarra. A Helikon kis, lila zsebkönyvében hiánytalanul megtalálható a szórakoztató, mégis mélyen igaz bölcselkedés minden sora. Így tanúi lehetünk a Balgaság meggyőző előadásának, amely görbe tükröt tart minden filozófus és gondolkodó elé, s majdnem tényleg elhiteti velünk, hogy egyedül neki van igaza a világon: meg azoknak, akik balgaságban élnek. 

Rotterdami Erasmus: A nőkről és a házasságról
Lazi, 2011
Fordította: Benedek Noémi, Gellérfi Gergő, Kasza Péter, Petneházi Gábor, Szabó Ádám, Széles Ágnes
A Colloquia teljes, kommentált magyar fordítását célul kitűző sorozat első kötetében Erasmus talán legtalálóbb tíz írása olvasható. A mulatságos, szarkasztikus humorral bíró társalgások szereplői megismertetnek a hajthatatlan és a bánbánó hajadonnal, a szajhával és az apáttal, a kérővel és a kismamával. A csevegés során minden női dologról szó esik, Erasmus utánozhatatlan stílusában, ellentmondást nem tűrően, s vitára indítóan. 

Rotterdami Erasmus: Beszélgetések a keresztény vallásról
Lazi, 2012
Fordította: Petneházi Gábor
A Colloquia teljes, kommentált magyar fordítását célul kitűző sorozat második kötetében - melyet sajnos azóta sem követett újabb - Erasmus a keresztény vallással foglalkozó hét beszélgetése olvasható. A találó című társalgásokban látszólag a Jövedelemhalászattól a Halevésig jutunk el, valójában azonban briliáns teológiai csevegés hallgatói lehetünk, ha kinyitjuk a könyvet: s szembesülhetünk a korabeli egyház és vallás minden visszásságával.

Linkek
Reneszánsz remekírók 1. - Kalandozás képzelt tájakon
Reneszánsz remekírók 3. - Illedelmes csevegések
Reneszánsz remekírók 4. - Humanista olvasmányok
Zórád Ernő képregényei
A következő hónapokban több bejegyzésben is írok majd feltámadt kedvtelésemről, az adaptációs képregények olvasásáról. E témához kapcsolódik ez a raktárbejegyzés is.
Zórád Ernő (1911-2004) festőművész, grafikus, könyvillusztrátor és képregényrajzoló az egyik abból a nagy alkotói hármasból, akik nélkül el sem lehet képzelni a magyar képregény történetét. Korcsmáros Pál és Sebők Imre mellett neki volt köszönhető a (sajátosan) magyar (adaptációs) képregény megszületése és virágzása az 1950-es évektől az 1980-as évekig. Emellett egész életében festő maradt: akvarelljei, gouache-jai, a Tabánról megszületett gyönyörű képei egy öntörvényű, sajátos művészpálya dokumentumai.
Ez a lista a Nero Blanco Comix kiadásában beszerezhető Zórád Ernő életműsorozat köteteit mutatja be. Ezek 2013 óta jelennek meg Bayer Antal szerkesztésében: mindegyik nagyalakú, fekete-fehér, szövegében újraszedett képregény, amelynek a címlapját Zórád rajzainak felhasználásával Haránt Artúr színezte. Szinte valamennyit izgalmas szerkesztői utószó is kíséri.
A kötetek legkönnyebben a kiadónál szerezhetőek be, itt: Papírmozi.

1. Aranyásók Alaszkában (szöveg: Jack London nyomán Zórád Ernő, eredeti megjelenés: 1977), 2013
2. Harc a szalamandrákkal (szöveg: Karel Čapek nyomán Zórád Ernő, eredeti megjelenés: 1978), 2014
3. A Néma Revolverek Városa (szöveg: Rejtő Jenő nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1971), 2014
4. Twist Oliver (szöveg: Charles Dickens nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1983), 2014
5. Salamon király kincse (szöveg: H. Rider Haggard nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1975-76), 2015
6. Forró mezők (szöveg: Móricz Zsigmond nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1966-67), 2015
7. Ivanhoe (szöveg: Walter Scott nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1967), 2016
8. Tigrisvér (szöveg: Rejtő Jenő nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1969), 2016
9. Sztrogof Mihály (szöveg: Jules Verne nyomán Zórád Ernő, eredeti megjelenés: 1975), 2017
Előkészületben: 10. Fekete gyémántok - megjelenés: 2017. december 9.
Előkészületben 8.
Íme az előkészületben lévő és frissen kiadott októberi-novemberi könyvek listájának harmadik része: ezúttal tizennégy megjelenéssel. A korábbi őszvégi-téleleji ajánlók itt és itt találhatók.

Martin Luther (Luther Márton): Asztali beszélgetések
Helikon, megjelenés: december 1.
500 éve annak, hogy 1517. október 31-én Luther Márton nyilvánosságra hozta 95 tételét, amellyel megindult a reformáció. Ezt ünnepelve a Helikon Zsebkönyvek jubileumi, 60. kötete Luther egyik leghíresebb és legérdekesebb művének, az Asztali beszélgetéseknek a zsebkiadása lesz.

Cs. Szabó Sándor: Luther I. Az út
Harmat, megjelent
A Luther-mű után illik e listára a fiatal tanár és író kétkötetes életrajzi regénye. (A második rész, Az igazság és az élet címmel 2018 tavaszán fog megjelenni.) Nagyon örülök, hogy az évfordulóra egy eredeti magyar könyv született nálunk, mégpedig a beleolvasó alapján szuggesztív és lenyűgöző.

Hahner Péter: 13 diktátor - Fejezetek a forradalmak történetéből
Animus, megjelenés: november 16.
Történelmi tévhitek, újabb történelmi tévhitek, legújabb történelmi tévhitek, nagy francia államférfiak, a Vadnyugat, a Kennedy-gyilkosság, Washington élete, Jefferson és a franciák,  a történelem szerelmi háromszögei, stb. Hahner Péter élvezetes könyveit muszáj ismerni: itt a legújabb!

Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor
Jaffa, megjelent
A kiadó Modern magyar történelem sorozata tovább bővül. Az egyik új kötetet a korábban a Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban című kötetet jegyző Müller Rolf írta. Nem mellesleg nemsokára érkezik a sorozatban egy harmadik kiadás is Ablonczy Balázs remek A visszatért Erdélyéből.

Ungváry Krisztián: A szembenézés hiánya
Jaffa, megjelenés: november 27.
A másik új könyv a Modern magyar történelem sorozatban Ungváry a múlt feltárásával foglalkozó, vitára indító munkája. Legyen szó a Horthy-rendszerről, a magyar állambiztonságról, Budapest helyszíneiről vagy épp ostromáról, a II. világháborúról vagy a XX. századról, ő mindig izgalmasat ír!

Estók János: Deák Ferenc - Sorsfordítók a magyar történelemben
Kossuth, megjelenés: november 8.
A Kossuth új történelmi sorozatot indít, amelynek jelenleg fő jellegzetessége, hogy semmit nem lehet róla tudni: sem a kiadó oldalán, sem a prospektusaikban nincs róla egy árva szó sem... Ettől függetlenül várom, Deák után mely személyiségekről kerül majd életrajz a 18 vonzó, képes kötetbe.

Bolla Zoltán: Budapest Art Deco - Városnéző séták
Ariton, megjelent
A szerző tavaly jelentkezett páratlanul érdekes, kezdetben csak e-könyvként kapható, majd rendelésre kézbe foghatóan is megjelent, lenyűgöző képeskönyvével, A magyar art deco építészettel, amelynek azóta rendkívül alapos második kötete is megjelent. Most itt a gyönyörű kistestvér is: túrákkal!

Raymond Smullyan: Alice Rejtvényországban
Typotex, megjelent
Raymond Smullyan logikai fejtörőket tartalmazó kötetei számomra az irodalomnak egy egészen különleges szeletét jelentik. Jóval többek feladványgyűjteményeknél, s valamiért az ember bennük érzi az egész világirodalmat.... A Typotex most új kiadásban jelenteti meg őket.

Richard P. Feynman: Hat könnyed előadás - A fizika alapjainak magyarázata
Park, megjelent
A szerző eddig mindig kívül maradt a tudományos érdeklődésem körein. Valahogyan  szívesebben nyúltam Paul Davies, Stephen Hawking, Brian Greene vagy Martin Rees köteteihez. Most azonban nagy kedvem támadt ennek az alapműnek a megismeréséhez is, nem utolsósorban a szép külső miatt...

Étienne Klein: Volt-e nulladik pillanat?
Babilon, megjelent
A kiadó új sorozatot indított útjára, amely a modern filozófia és lélektan legizgalmasabb témái iránt kelti fel a kiskamaszok érdeklődését ábrák, okos idézetek és rövid, visszafogott, gondolatébresztő szöveg segítségével. A Gondolj bele! sorozat egyik első kötete a világmindenséggel foglalkozik.

Noah Isenberg: Nekünk megmarad Casablanca
Európa, megjelent
A Casablanca az egyik kedvenc filmem. Rajongok Humphrey Bogartért, nagyra értékelem Kertész Mihály rendezői zsenijét, s egyébként is egyik kedvencem az amerikai filmcsinálásnak az az időszaka, amely a Casablancát is megteremtette. Bízom benne, hogy jó összefoglalót kapok róla.

Irène Frain: Marie Curie szerelmei
Typotex, megjelent
Külsőre, mint egy Typotex Világirodalom kötet: kézbe illő, jól olvasható, tartós puha kötés. Felhasznált anyaga szerint szakkönyv: a francia történésznő és publicista nyomozása a Curie-hagyaték közöletlen tárgyai közt. Mégis egy jó regény: a tudósnőről és két különös szerelméről.

Hász Róbert: Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja
Kortárs, megjelenés: november 10.
Ez az izgalmasnak ígérkező történelmi krimi valószínűleg sokkal több lesz, mint egy jó és eredeti detektívsztori. A vajdasági szerzőt előző könyvei mind izgalmas, kísérletező írónak mutatták, e műve lapjain pedig a 20. század legelejének monarchiás Vajdaságát idézi meg.

Sipos Gergő: Szent Domonkos kertje - Hajsza a szabadságharc gyémántjai után
Mogul, megjelenés: november 10.
Általában távolságtartó sznobériával szoktam fogadni a (szinte) magánkiadású könyveket. Az író első nyomtatásban megjelenő regénye, egy 19. századi, magyar történelmi kalandkrimi, azonban olyan szuggesztív és lebilincselően izgalmas betekintővel rendelkezik, hogy muszáj lesz elolvasnom.

Linkek
Előkészületben 1.
Előkészületben 2.
Előkészületben 3.
Előkészületben 4.
Előkészületben 5.
Előkészületben 6.
Előkészületben 7.
Ekultura.hu - Sir Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek
Sir Arthur Conan Doyle bizonyos szempontból elnyerte a halhatatlanságot: neve fogalom az emberiség jó része számára, s még olyanok is ismerik, akik esetleg egyetlen sort sem olvastak tőle. Ezt a dicsőséget azonban jószerével egyetlen figurája hozta meg az orvosból lett sikerszerzőnek: Sherlock Holmes, a következtetések tudományának legzseniálisabb művelője.

Közismert, hogy amikor Doyle két regény és huszonhárom elbeszélés megalkotása után Az utolsó esetben hősies körülmények között vízbe fojtotta detektívhősét, pontosan azért akart tőle megszabadulni, hogy ne vessen tovább rossz fényt az ő épp kialakuló, komoly szépírói pályájára. Nem sokkal később az olvasói rajongás rákényszerítette, hogy „feltámassza” Holmest, és továbbra is sorra írja a történeteket izgalmasabbnál izgalmasabb nyomozásairól. Ám az, hogy a komolyabbnak vélt témák mellett, helyett ezzel kellett foglalkoznia, mind mai írói hírneve szempontjából, mind az utókor számára inkább szerencse. Hiszen kit izgatnának ma Doyle történelmi elmélkedései, például a búr háborúról vagy a kongói gyarmati harcokról, s mennyire emlékeznénk rá, ha spiritiszta kötetei, versei, színdarabjai és operettlibrettója, tehát mindaz, amit ő igazán értékes műveinek tartott, adná az életműve jó részét?

Ám sajnos a hatvan Sherlock Holmes-sztori sokak emlékezetéből nemcsak ezeket törölte ki, hanem Doyle sok-sok más – gondolom, általa elviekben szintén megvetett, de azért páratlan fantáziával és nagy művészettel megírt – szórakoztató novelláját is: bűnügyi történeteket, régiségbúvár rémtörténeteket, történelmi elbeszéléseket, őshorrorokat és meghökkentő meséket. Ezeket mi, magyar olvasók még csak nemrég kezdhettük meg felfedezni, hiszen mindmáig tulajdonképpen csak négy olyan hazai kötet született Doyle letehetetlenül izgalmas elbeszéléseiből válogatva, amelyben Sherlock Holmes még az említés szintjén sem tűnik fel.

Közülük a legújabb az Attraktor Kiadónál megjelent A rémálom szobája és más rejtelmes történetek című kötet, amelyben egy tucat pompás elbeszélés várakozik nyitott szellemű olvasójára Sir Arthur Conan Doyle novellatermésének legjavából.

Találhatunk történetet a toronyszoba titkáról és a kádárműhely démonjáról, meg egy doboz kaviárról és egy különös sorsú falábról. Meghallgathatjuk egy elítélt vallomását, egy bérkocsis vérfagyasztó pletykáit és egy ügyvéd beszámolóját a titokzatos, lepecsételt szoba feltöréséről. Végigszemlélhetünk családi drámát, bűntényt és háborús eseteket. A díszletek részben a Holmes-novellákban megszokottak: London ködös és baljóslatú utcái, csinosan berendezett, de titkokat rejtő polgári szalonok, ódon vidéki kúriák, a kietlen és veszedelmes lápvidék, s Wales egykor druidák lakta hegyvidékei. Megjelennek azonban az angol gyarmatok színei is, így szerepel a kötetben Nyugat-Afrikában, Japánban és Kínában játszódó rejtelmes történet is: hiszen ahol angolok élnek, ott igazi, angol rejtélyek is előfordulhatnak.

Az elbeszélések műfaja változatos. Akad igazi, nosztalgikus hangulatú bűnügyi rejtély, ahol a bezárt és őrzött múzeumi teremből eltűnt felbecsülhetetlen értékű drágakövek tolvaja után folyik a nyomozás. Olvashatunk szinte fantasztikus történetet a rejtélyes szörnyről, amely ízzé-porrá töri áldozatai csontjait, anélkül, hogy kívülről kárt tenne bennük. Szerepel novella szerelmi bosszúállásról és szerelmi háromszögről: igaz, egyik sem az érzelmek, hanem a csavaros értelem felől közelíti meg tárgyát, s igen meghökkentő véget ér. De van a kötetben kegyetlen mese, s szinte abszurd bűntörténet is, utóbbi talán még Donald E. Westlake-nek is tetszene. Végül: az egyik elbeszélés – miután felad egy megfejthetetlen rejtelmet – mesteri húzással fordul önmaga paródiájába a legvégén: csak ki kell várni!

A rémálom szobája tehát Doyle írásművészetének legjavát nyújtja: mindazt, amit a Holmes-történetekben is annyira lehet kedvelni. Élvezhetjük benne a tökéletes precizitással és kreatív fantáziával megszerkesztett történetek kiegyensúlyozottságát, a feldolgozott témák elképesztő és meglepő sokszínűségét, a felvetett problémák izgalmas társadalmi és lélektani vonatkozásait, a kellemes stílusban hömpölygő, mégis, minden szavával, sorával lebilincselő szöveg klasszikus stílusát. S persze: a sok-sok hamisítatlan, angolszász, kissé nosztalgikus, helyenként azonban épp modernségével megdöbbentő rejtelem kibogozását, a rejtelmes kötet lényegét.

A könyv válogatása és fordítása egyetlen szerzőnek, Kiss Sándornak köszönhető, aki az Attraktor számára már jó néhány művet átültetett magyar nyelvre, ezek azonban a világirodalom ódon, klasszikus darabjai voltak, mint a Horn király gesztája című középangol, verses lovagregény, a Táin Bó Cúailnge című kora középkori ír eposz, vagy épp a Robin Hood kalandjairól fennmaradt legkorábbi, könyv terjedelmű ballada, a Robyn Hode kis gesztája. Új vállalkozása, Doyle még ismeretlen novelláinak bemutatása (hiszen a tucatnyi történetből korábban mindössze egyetlen egy jelent meg magyarul) szintén pompásan sikerült: korhű, találó, kellemesen olvasható szöveg született.

A rémálom szobája igazi, szépirodalmi értelemben vett izgalmas olvasmány, méltó módon elkészített ízelítő egy nagy író művészetéből, így bárkinek bátran ajánlható. Azok számára pedig, akik olvasták Doyle egy korábbi novelláskötetét, a Jobb nem firtatnit, szinte kötelező darab. Borzongásra fel!

A cikk az Ekultura.hu-n: Sir Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én
További linkek
Sir Arthur Conan Doyle: Kisvárosi lidércnyomás és egyéb rejtelmes történetek
Sir Arthur Conan Doyle: Jobb nem firtatni 
Challenger professzor és az angol science fiction  
Sir Arthur Conan Doyle a könyvesboltban - Linkgyűjteménnyel  
Előkészületben 7.
Ahogyan a Csillagkapu SG-1 sorozatban mondogatták annak idején: "és most a folytatás...". A rovat 6. részében harminchat új megjelenést harangoztam be: itt a második részük, tíz ajánlóval.

Rejtő Jenő: Konzílium az őserdőben
Szépmíves Könyvek, megjelenés: november 15.
Először megszületett Az ellopott tragédia: pompás kötet Rejtőről és Rejtőtől. Majd jött nagyobb testvére, A megtalált tragédia, amely - bízom benne - még több emberhez juthatott el. Végül a Tatjána, Rejtő egy még sosem publikált műve. És most itt ez a külön kötetben mindeddig hiányolt kisregény, remek borítóval. Pompás!

Robert E. Howard: Vörös Szonja és a keselyű árnyéka
Attraktor, megjelent
Az Attraktor Kiadó nemcsak Sir Arthur Conan Doyle rejtelmes történeteiből indított sorozat idén. Mintha kifejezetten karácsonyra érkezne két pompás elbeszéléskötet, melyek közül az elsőben Robert E. Howard hét novelláját és három versét kapja kézhez a nem avuló ódonságokat kedvelő olvasó.

Nictzin Dyalhis: A zafír szirén és a boszorkányok történetei
Attraktor, megjelenés: november
A fantasztikus irodalom klasszikusai sorozat második kötetét ugyanúgy a nevezetes Weird Tales címlapjai díszítik, mint a Howard-könyvét. Itt publikált ugyanis Dyalhis (1873-1942), a tudós és pulp-szerző is, akinek alig tucatnyi, főleg ős-sci-fi írása máig biztosítja különös neve fennmaradását.

Lindsay Jayne Ashford: Rejtély az Orient expresszen
Könyvmolyképző, megjelenik: november
Mikor kell kiadni egy ilyen című regényt? Csakis most, amikor Kenneth Barnagh Orientje fut a mozikban. A regény azonban sokkal több, mint utánérzés: félig fiktív, félig valós cselekménye igazi megidézése Agatha Christie világának, könyveinek és életének. Ráadásul a csomagolása is gyönyörű.

Donna Leon: Örök ártatlanság
Geopen, megjelenés: november 21.
Az amerikai írónőtől, aki Velencében ír Velencében játszódó és az ottani életet és hangulatot páratlanul megidéző krimiket, egyelőre még mindig A névtelen velencei a kedvenc regényem. De lehet, hogy ez most változik: a sorozat újraindulása óta itt a harmadik regény.

Andrea Camilleri: Montalbano - Egy hónap a felügyelővel
Európa, megjelenés: november 3.
A veterán olasz krimiszerző mostanában leginkább a Kolibri kiadta zseniális ifjúsági sorozatával van jelen nálunk: a Meséld újra! szerzői közt Ecótól Ali Smithig a legjobb kortárs szerzők fordulnak meg. Az Európa azonban most Montalbano felügyelőről ad ki újabb történeteket: nagy örömömre!

Orczy Emma bárónő: Revans Párizsban
Kairosz, megjelenés: november 2.
Sokat üldöztem ezt a könyvet: de megérte. Több éve könyvtáram tagja már az 1927-ben Megfizetek! címen kiadott mű, amely most új fordításban és új címen jelenik meg a Kairosznál. A Vörös Pimpernel sorozat második kötete talán még az elsőnél is izgalmasabb és - romantikusabb.

Charlotte Brontë - Clare Boylan: Emma Brown
Lazi, megjelenés: november 13.
A Brontë-nővérek könyveihez írott folytatások fele annyira sem izgatnak, mint az Austen-művekhez kapcsolódó hasonló kötetek. Ez a mű azonban legalább részben igazi Brontë: Charlotte halála előtt két fejezetig jutott Emma történetében, amely most befejezve jelenik meg. Meg kell ismernem!

Shannon Winslow: Titkok és szenvedélyek
Lazi, megjelenés: november 20.
Ez a regény a negyedik a Lazi kínálatában, amely Jane Austen regényének, a Büszkeség és balítéletnek a folytatása. Csatlakozik Helen Halstead Mr. és Mrs. Darcyjához, kedvencemhez, Julia Barrett Önteltség és önámításához és Joan Aiken Lady Catherine nyakéke című regényéhez. Remek!

Ray Bradbury: Októberi vidék
Agave, megjelent
Ray Bradbury varázslatos novelláiból 2014 óta nem jelent meg újabb válogatás az Agave kiadónál - már épp lemondtam erről is, mint annyi mindenről Lawrence Block bűnügyi regényeitől S. J. Parris Giordano Bruno nyomoz sorozatán át Dashiell Hammett csodás novelláiig. És most mégis...!

Linkek
Előkészületben 1.
Előkészületben 2.
Előkészületben 3.
Előkészületben 4.
Előkészületben 5.
Előkészületben 6.
Előkészületben 6.
Érkezik a november: a könyvkiadás szinte utolsó hónapja - hiszen alkalmazkodva ahhoz, ahogyan sokszor a boltok már októberben elkezdenek készülni a karácsonyra, a legtöbb kiadó már az év tizenegyedik hónapjára kihozza összes karácsonyi, évzáró újdonságát. Persze nem is baj ez: legalább nem kell aggódni amiatt, ahogyan a posta és a csomagküldő szolgálatok menetrend szerint elhavazódnak december közepére...
Hogy mi minden jön itt nemsokára! A friss megjelenésekről és előkészületben várakozó könyvekről idén ez már a hatodik posztom. A korábbi ötben összesen negyvenkilenc könyvet ajánlottam: mostra viszont már negyvenegy új megjelenés gyűlt össze! (Ami összesen kilencven!) Ebben a posztban az első tizenhét olvasható: nemsokára jön a folytatás.

Brennu-Njáls Saga
Corvina, megjelenés: október 31.
Kis középkori könyvhatározómban már megünnepeltem, amikor felfedeztem magamnak a Corvina gyönyörű sorozatát, a Fontes Borelaest vagyis Északi Forrásokat, amelyben izlandi sagák jelennek meg Bernáth István kitűnő fordításában. Most itt a harmadik kötet, a Njáls saga!

Paul McVeigh: A jó fiú
Tpyotex, megjelent
A Typotex Világirodalom szépirodalmi sorozat idén tizenkét kötetet már biztosan megért! Közülük az egyik legjobbnak ígérkezik a számos díjjal kitüntetett elsőkönyves ír, Paul McVeigh gyermekkor-regénye: Mickey Donnelly három hónapjának története 1980-ból, a polgárháborús Belfastból.

Martin Walser: Kényszervirágzás
Typotex, megjelent
A Typotex Világirodalom sorozat idei tizedik kötete meglepetés számomra. A kiadónál eddig főleg a kortárs fiatal szépirodalom meglepő újdonságai láttak napvilágot, a német Walser azonban élő klasszikus, irodalmi legenda, akinek e vaskos regénye most jelenik meg először magyarul.

Undinė Radzevičiūtė: Halak és sárkányok
Typotex, megjelenés: télen
Lehet, hogy ez a könyv idén már nem jelenik meg, de - hátha. Az azonban bizonyos, hogy a sorozatban másodszor szerepel litván szerző, aki - hölgy. Giedra Radvilavičiūtė Ma éjjel a falnál alszomja 2015 egyik kedvenc könyvévé vált nálam. Honfitársától is hasonlót remélek, mégis mást.

Guram Odisharia: Az elnök macskája
L'Harmattan, megjelent
Az általam olyannyira kedvelt Világ-szép-irodalom sorozat is folytatódott idén ősszel egy norvég, egy grúz és egy bolgár regénnyel. Ezek közül engem valószínűleg a volt grúz művelődési miniszter különös, mesélő-anekdotázó történelemkönyv-regénye érdekel majd a legjobban.

Marica Bodrožić: Cseresznyefa asztal
Napkút, megjelent
A kiadó gyakran jelentkezik új kelet-közép-európai szerzőkkel: így ismertem meg például az év elején Zdeněk Svěrákot is. Bodrožić azonban nem csak nekem új - valószínűleg mások sem ismerik még, hiszen magyarul ez az első megjelent műve. Ám 2013-ban erre kapta meg az EU Irodalmi Díját.

Dora Csehova: Nem akartam Lenin lenni
Noran Libro, megjelent
Egy könyv, amit iszonyúan vártam már: azóta, hogy a cseh szerzőnő 2015-ben részt vett az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján, én pedig botor módon azt hittem, műve még az évben kijön magyarul is... Most Pet'ovská Flóra sokat ígérő fordításában érkezik, az Európa női szemmel sorozatban.

Rosa Liksom: Ideglenes
Noran Libro, megjelent
Az Európa női szemmel sorozatnak eddig még minden kötete igazi élvezet volt számomra. A borítók közül viszont mindössze egy tetszett: az, ami a szerzőnek, Lidia Amejkonak nagyon nem... A finn írónő kötetének fedelét paprikákkal és kezekkel már nem is értem. De a könyv talán tetszik majd...

Hatice Meryem: Kozluk - Ahányan, annyifélék
Noran Libro, megjelent
Nemrég szedegettem össze egy posztban, hány török szerzőtől olvastam már. Tízig jutottam: közülük hat nő volt. Közülük egy Hatice Meryem, akinek 2014-ben az Európa adta ki Csak egy hüvelyknyi férjem legyen című lebilincselő kiskönyvét. S most itt egy újabb, az Európa női szemmel sorozatban.

Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde
Helikon, megjelent
Szeretem ezt a regényt. Időről időre rám jön, hogy olyan ódon klasszikusokat akarok olvasni, mint A szerzetes, a Drakula vagy a Szent Xavér. Nagy örömömre a kétarcú tudós borzongató története végre a Helikon Zsebkönyvekbe is bekerült. (Elfogadnék ugyanott egy Frankensteint is...)

Sarah Perry: Az essexi kígyó
21. század, megjelenés: november 20.
Nem tudom, mit gondoljak erről a regényről: az elolvasása vakrepülés lesz. Vajon mire hasonlít majd jobban a rejtélyes essexi kígyó története: talán Bram Stoker A fehér féreg fészke című borzongató regényére, vagy inkább egy Elizabeth Gaskell-történetre, cseppnyi misztikával? Kiderül.

Jane Austen Összes regénye I-II.
Szukits, megjelenés: november 29.
Egy elképesztő omnibusz: az ember elgondolkodik rajta, hogy nem jutott eddig ez eszébe egy kiadónak sem. Ízléses megformálás: s belül a hat nagyregény - csak jó volna tudni, kiknek a fordításában. Nekem ez tetszene: Borbás Mária - Szenczi Miklós - Réz Ádám - Csanak Dóra - Róna Ilona - Borbás Mária.

Agatha Christie: És eljő a halál
Agatha Christie: Halál a Níluson
Agatha Christie: Herkules munkái
Agatha Christie: A vád tanúja
Helikon, megjelent
Agatha Christie műveinek új kiadója ígéretéhez híven folytatta a nyári ötöst egy őszivel - amely ezúttal csak négyes, mert a Gyilkosság az Orient expresszen filmes borítóval már napvilágot látott korábban. Két pompás Poirot, két egyéb bűnügyi kötet, két novellagyűjtemény - mind szép külsőben!

Agatha Christie: Omnibusz (Tíz kicsi néger - Gyilkosság az Orient expresszen)
Európa, megjelenés: november 20.
Egy újabb elképesztő omnibusz: az öröm mellett, hogy az Európa Christie-t ad ki, elképeszt, ha belegondolok, ki fogja ezt megvenni rajtam kívül. A Tíz kicsi néger, az ország kedvenc Christie-je és a második helyes Orient 2016-ban jött ki díszkiadásban, majd utóbbi idén októberben - újra, kétszer...

Linkek
Előkészületben 1.
Előkészületben 2.
Előkészületben 3.
Előkészületben 4.
Előkészületben 5.