Könyvpárok 4. - Harcosok ösvényén Kínában és Japában
Ennek a posztnak a két könyvét elsősorban az köti össze, hogy egy sorozatban jelentek meg, a Szenzár Kiadó megújult Harcosok ösvényén szériájában. Másodsorban viszont az, hogy mindkettő régi, keleti, hadművészeti kézikönyv. A Helikon Zsebkönyvek formabontó fedélképei miatt országosan ismert Szabó Levente ezúttal színes és keletiesen lenyűgöző, mégis elegáns sorozatborítótervvel állt elő: a kínai Taj Kung A háború törvényei című könyvének borítóján egy zöld sárkány, Daidódzsi Júzan Szamuráj törvénykönyvének fedelén pedig egy vörös szamuráj igyekszik kitörni a visszafogottan vajfehér védőborítón merész átlóban elhelyezett képcsíkból. A könyvek kisalakúak, kemény kötésesek, színes, fényes védőborítóval, pompásan foghatóak és lapozhatóak. Mindkettőt nagyon élveztem.

Az első kötet
Taj Kung A háború törvényei
című munkája.
Valójában nem egyetlen mű, hanem három: tartalmazza ugyanis a Taj Kungnak tulajdonított, vagy az i. e. 11, vagy (valószínűbben) az i. e. 3. században keletkezett nagy hadművészeti, stratégiai és filozófiai munkát, a Taj Kung hat titkos tanítását, a Vej Liao-ce című, s egyben neki tulajdonított i. e. 4-3. századi keletkezésű taktikai összefoglalót, s a rövid, de igen tanulságos, Huang Si-kung három stratégiája című művet az i. e. 3. századból.
A három könyv eddig elérhetetlen volt magyarul. Taj Kung műve ugyan már megjelent a Fapadoskönyv kiadásában 2011-ben (más átírása miatt Tai Gong Hat titkos tanítása címen), ez a könyv azonban már jó ideje mindenhol kifogyott. Ráadásul Tokaji Zsolt, a jelen kötet fordítója kiegészítette fordítását, amelyet bevezető, előszó és bőséges jegyzetanyag tesz teljessé a jelen, elegáns és szép kiadásban.
Vej Liao-ce könyve valamint Huang Si-kung Három stratégiája pedig mindeddig kiadatlan volt magyarul. Éppen ezért nagyon nagy szó, hogy végre hozzáférhetőek. Ezzel ugyanis bármikor a polcról levehetővé vált az 1080-ra összeállított, klasszikus kínai hadművészeti kánon hét műve közül újabb kettő: s így a hét nagy munkából már hat elérhető magyarul. Nyilvánvalóan a legismertebb ezek közül Szun-ce műve, A háború művészete, amelyet legutóbb épp a Helikon adott ki a Zsebkönyvek között. Ezzel egybekötve jelent meg újra egyik kedvencem, Vu-ce A hadviselés szabályai című kis könyve, valamint egy harmadik hadművészeti könyvecske, Sze-ma Zsang-csü A tábornagy metódusa című írása. Ezekhez csatlakozik Taj Kung Hat titkos tanítása, Vej Liao-ce könyve és Huang Si-kung Három stratégiája. Ráadásul ehhez még azt is érdemes hozzávenni, hogy 2003 óta kézbe vehető magyarul egy valóságos legenda, Szun Pin A háború művészete című könyve, amely csak azért nem szerepel a klasszikus kánonban, mert 1080-ra, az összeállítása idejére egyszerűen elveszett: szövege csak 1972-ben került elő egy sírból, amelybe egy hadművészeti könyveket gyűjtő úriember temetkezett az i. e. 2. században, szerencsére gyűjteménye féltett darabjaival együtt. Így magyarul is hét fontos kínai hadművészeti munka olvasható el immár. (Korábban itt írtam róluk: Keleti különlegességek 2. - Kínai hadművészet.)
Ami pedig különösen érdekessé teszi ezeket, hogy miközben mindent megtudhatunk a támadás, védekezés, ostrom, taktika, hadi logisztika és a kiképzés helyes módszereiről, egyúttal a könyvek bemutatják a korabeli Kína társadalmát és kultúráját, képet rajzolnak a korszak császárideáljáról, s úgy is olvashatók, mint napjaink népszerű filozófiai vagy önsegítő könyvei: trükkjeik és tanácsaik a mai mindennapi életben, a kommunikációban, a vezetésben és a kapcsolatépítésben is felhasználhatók.
Így azután mindenkinek csak ajánlani tudom A háború törvényei című kötetet. Csak azt az egyet sajnálom, hogy bibliográfiai szempontból ismét olyan címet sikerült gyártani, amely pontatlan: hiszen a könyvben egyetlen mű sem viseli a címben szereplő A háború törvényei megnevezést, a kötet szerzője pedig nemcsak Taj Kung, hanem még két másik (bár persze talán szintén csak legendás) személy. Mindegy: így legalább jó nagy meglepetés ért, amikor elolvastam a könyvet - hiszen nem egy, hanem összesen három váratlan és pompás művel lettem gazdagabb. Mindenkinek ajánlom őket!
Megjegyzés: A szövegben emlegetett összes többi hadművészeti munkáról itt írtam: Keleti különlegességek 2. - Kínai hadművészet.
Szun-ce könyvéről pedig itt: Ekultúra - Szun-ce: A háború művészete / Wuzi: A hadviselés szabályai / Szema-fa: A tábornagy metódusa.

A sorozat második kötete
Daidódzsi Júzan Szamuráj törvénykönyv
címre keresztelt írása.
Ez már többször is megjelent magyarul, ám meglehetősen nehéz rátalálni. Szerzőjét, a neves japán szamurájt, hadtörténészt és konfuciánus tudóst ugyanis más néven Taira Sigeszukénak is szokták nevezni. A mű ezzel a szerzőnévvel jelent meg a Szukits Kiadónál 2004-ben, majd a Fapadoskönyvnél 2011-ben A szamurájkódex címmel, egybekötve Mijamoto Muszasi egy könyvével, s emiatt megtalálni a közös kötetcímen lehet, mint A szamuráj útja. Volt egy külön, bibliofil változata is a Bonsai Books minikönyv-sorozatban. Ezekben a kiadásokban Tokaji Zsolt fordította. A Szenzár azonban saját, korábbi kiadását újította fel 2016-ban. Ezt Tóth Andrea készítette és A busidó alapjai címen 2003-ban és 2007-ben jelent meg a kiadónál. Most kapott egy kis szöveggondozást, egy új, pompás fedélképet, s főleg egy új, kevésbé titokzatos, vonzó címet: s így jut el remélhetőleg minél több érdeklődőhöz.
Az 1700-as évek elején íródott összefoglaló ugyanis sokkal kevésbé a harci feladatokról szól, mint arról, hogyan lehetünk békében (vagyis civil, normális, mindennapi körülmények között) is méltó szamurájok. (Vagy ahogy Konfuciusz mondaná, nemesb emberek.) Daidódzsi Júzan szerint ugyanis a szamurájságban a legfontosabb a becsületesség, a hűség, a megbízhatóság, a takarékosság, a műveltség, s az, hogy a halál tudatában éljük le az életünket. Ami azonban nem valamiféle végkeresést vagy spleenes tengődést jelent, hanem, hogy bármikor készen állunk a halálra - vagyis mindig rend és becsület uralkodik az életünkben. Nagyanyám bölcsessége volt, hogy mindennap úgy akar lefeküdni este, hogy minden dolga rendben van: ha másnap már nem ébredne fel, nem hagyna maga után félbehagyott, rendezetlen ügyeket. Valahogy rokonságot érzek a szamurájtudós eszméi, s e kissé közhelyes bölcsesség közt. Ha ugyanis sikerül úgy élni, ahogy Daidódzsi Júzan hirdeti, akkor nyugodtan fekhetünk le egy-egy napunk végén: megtettük, amit kell és helyesen cselekedtünk.
Nagyon érdekes, megdöbbentően modern, ugyanakkor mégis izgalmas, a szamurájok nagy korszakába is visszavezető tanácsok sorjáznak a kötetben. Épp ezért ajánlom mindenkinek!

A sorozat nemsokára folytatódik: remélhetőleg Mijamoto Muszasi Az öt elem könyve című munkájával.

Link
Könyvpárok 1. - Boleyn Anna és a Romanovok
Könyvpárok 2. - Két könyv 1956-ról a Jaffától 
Könyvpárok 3. - Kultusz és emlékezet
0 Responses