A Sorsfordítók a magyar történelemben sorozat kötetei
A tavalyi, nagy sikerű A magyar történelem rejtélyei sorozat megjelentetése után a Kossuth Kiadó egy újabb értékes és izgalmas történelmi könyvszéria megjelenését jelentette be. A Sorsfordítók a magyar történelemben tizennyolc olyan történelmi személyiséget mutat, be, akik uralkodóként, politikusként vagy államférfiként meghatározták Magyarország sorsát és formálták a jövőjét. A képekkel és forrásokkal gazdagon ellátott, közepes méretű, kemény kötéses köteteket a téma legjobb szakértői, az egyes történelmi alakok monográfusai, kiváló hazai történészek írják, a sorozat főszerkesztője pedig Romsics Ignác. Az alábbi lista a megjelenő könyveket sorolja fel, amelyek az idei, beharangozó három mű után havonta fognak megjelenni, így az utolsó 2019 márciusában lát majd napvilágot.

1. Estók János: Deák Ferenc
2. Oborni Teréz: Bethlen Gábor
3. Rainer M. János: Nagy Imre
4. Turbucz Dávid: Horthy Miklós
5. Gebei Sándor: II. Rákóczi Ferenc
6. Font Márta: Könyves Kálmán
7. Földes György: Kádár János
8. Zsoldos Attila: IV. Béla
9. Bertényi Iván: Nagy Lajos
10. Szovák Kornél: Szent István
11. Pálosfalvi Tamás: Hunyadi Mátyás
12. Hausner Gábor: Zrínyi Miklós
13. C. Tóth Norbert: Luxemburgi Zsigmond
14. Kozári Monika: Andrássy Gyula
15. Kalmár János: Mária Terézia
16. ifj. Bertényi Iván: Tisza István
17. Dobszay Tamás: Kossuth Lajos
18. Horn Ildikó: Báthory István
A fantasztikus irodalom klasszikusai sorozat az Attraktor Kiadónál
2017 nagy év a klasszikus fantasy iránt rajongók számára: nemcsak a Delta Vision MesterMűvek sorozata igyekezett ismét szárnyra kapni, de egy vadonatúj, igényes sorozat is megszületett azok számra, akik olvassák, szeretik és keresik a fantasztikus irodalom nagy öregjeinek, a Weird Tales első nemzedéke íróinak munkáit.
Az Attraktor Kiadó szép külsejű kötetei, amelyek fedelén a vonatkozó Weird Tales- vagy más folyóiratszámok lenyűgözően pulpos borítóképei láthatók, remélhetőleg utat találnak azokhoz, akik lelkesednek a klasszikus fantasztikus irodalom iránt.
Mindeddig 13 gyűjtemény jelent meg Kiss Sándor, Imre Eszter és Grób László Mihály remek fordításában: remélem, ezeket nemsokára újabbak követik majd.

A megjelent könyvek:

Robert E. Howard: Vörös Szonja és a keselyű árnyéka, 2017
Robert Erwin Howard (1906-1936)
A keselyű árnyéka, A villefére-i erdőben, Farkasfej, A tengeri átok, Rémület a halomból, A gyűrű kísértete, A Halál borzalmas érintése
(The Shadow of the Vulture, 1934, In the Forest of Villefére, 1925, Wolfshead, 1926, Sea Curse, 1928, The Horror from the Mound, 1932, The Haunter of the Ring, 1934, The Fearsome Touch of Death, 1930 és három vers)

Nictzin Dyalhis: A zafír szirén és a boszorkányok történetei, 2017
Nictzin Dyalhis (1873-1942)
A vörös boszorkány, A zafír szirén, A tengeri boszorkány, Atlantan szíve, Midőn a Zöld Csillag elhalványult
(The Red Witch, 1932, The Sapphire Goddess/Siren, 1934, The Sea Witch, 1937, Heart of Atlantan, 1940, When the Green Star Waned, 1925)

Perley Poore Sheehan: A rézhercegnő és a holtak könnyei, 2018
Perley Poore Sheehan (1875-1943)
Monsieur De Guise, Louis Marcel megkésett könnyei, A rézhercegnő
(Monsieur De Guise, 1911, The Belated Tears of Louis Marcel, 1915, The Copper Princess, 1913)

Howard Phillips Lovecraft: Az ősi út és a hírnök versei, 2018
Howard Phillips Lovecraft (1890-1937)
31 vers

Abraham Merritt: A mélység népe és az erdő asszonyai, 2018
Abraham Grace Merritt (1884-1943)
A Sárkányüvegen túl, A mélység népe, Három ódon francia sor, A kőisten medencéje, Az erdő asszonyai, A méhkirály, Az utolsó költő és a robotok
(Through the Dragon Glass, 1917, The People of the Pit, 1918, Three Lines of Old French, 1919, The Pool of the Stone God, 1923, The Women of the Wood, 1926, The Drone / The Drone Man, 1934 / 1936, The Last Poet and the Robots, 1934)

G. G. Pendarves: A fekete szerzetes és az ördög sírkertje, 2018
Gladys Gordon Trenery (1885-1938)
Az ördög sírkertje, A tó ura, A fekete szerzetes, A bűnfaló, Az aszott szív
(The Devil's Graveyard, 1926, The Lord of the Tarn, 1927, The Black Monk, 1938, The Sin-Eater, 1938, The Withered Heart, 1939)

G. G. Pendarves: A Szahara vérfarkasa és a fátylas leopárd, 2019
Gladys Gordon Trenery (1885-1938)
A kutya hatalma, A fátylas leopárd, Melek Tausz oltára, Sivatagi útlevél, A Szahara vérfarkasa
(The Power of the Dog, 1927, The Veiled Leopard, 1930-31, The Altar of Melek Taos, 1933, Passport to the Desert, 1934, Werewolf of the Sahara, 1936)

Maria Moravsky: Tamara kastélya és a tengerész ládája, 2019
Marija Magdalina Francseszka Ludvigovna Moravszkaja, Mrs. Coughlan (1885-1938)
Tamara kastélya, A tengerész ládája, A premier, Eresszenek!, A cselló lelke, Pókasszony, A kereten túl, Krakkóba megyek!, A hárfa hangja, Tarkalevelek szerelmese, A zöld testvérek
(The Castel of Tamara, 1927, What Was in the Seaman's Chest?, 1928, The Great Release, 1939, Let Me Out!, 1939, The Soul of the Chello, 1939, Spider Woman, 1940, Beyond the Frame, 1940, I Am Going to Cracow, 1940, Calling of the Harp, 1941, Lover of Caladiums, 1943, The Green Brothers Take Over, 1948)

G. G. Pendarves: A Sötét Csillag és a nyolc zöld ember, 2019
Gladys Gordon Trenery (1885-1938)
A nyolcadik zöld ember, A goonhilly-i sír, A Sötét Csillag, Valami a sötétségből
(The Eighth Green Man, 1928, The Grave at Goonhilly, 1930, The Dark Star, 1937, Thing of Darkness, 1937)

Earl Peirce: Az utolsó íjász és a halotti maszk, 2019
Earl Stanley Peirce Jr. (?-?)
A Duryea-ház pusztulása, Az utolsó íjász, A halotti maszk, A gyilkos napló, Az óra tizenkettőt üt, Egy asszony arcképe
(Doom of the House of Duryea, 1936, The Last Archer, 1937, The Death Mask, 1937, The Homicidal Diary, 1937, The Stroke of Twelve, 1939, Portrait of a Bride, 1940)

Arlton Eadie: A koponya háza és a szellemhajó története, 2020 
Leopold Leonard Eady (1886-1935) 
A végzet lángjai, A kísértethegedűs, A szellemhajó, Duncardin kutyája, A koponya háza, A josselini farkas-lány, Az Ördög tornya
(Flames of Destiny, 1928, The Phantom Fiddler, 1928, The Ghost Ship, 1929, The Hound of Duncardin, 1930, The House of the Skull, 1930, The Wolf-Girl of Josselin, 1938, The Devil's Tower, 1933)

A távoli látogató és a kék hölgy története - Weird Tales antológia (1935-1936)
Loretta Burrough: Ami a sötétben vár, Látogató távolból
Paul Frederick Stern: Úton hazafelé
John Scott Douglas: A kék hölgy, Az élőhalottak repülőtere
Pearl Norton Swet: A Medici csizmák
Wallace J. Knapp: Az összetört csörgődob, Don Pedro becsülete
Paul Compton: Philip Westerly naplója 
(Loretta Burrough: What Waits in Darkness, 1935, A Visitor from Far Away, 1936, Paul Frederick Stern: The Way Home, 1935, John Scott Douglas: The Blue Woman, 1935, The Drome of the Living Dead, 1935, Pearl Norton Swet: The Medici Boots, 1936, Wallace J. Knapp: The Shattered Timbrel, 1935, The Honor of Don Pedro, 1935, Paul Compton: The Diary of Philip Westerly, 1936)

G. G. Pendarves: A pokol sötét csarnokai és a síron túli kacagás, 2020
Gladys Gordon Trenery (1885-1938)
A visszatérés, A Trevean-család átka, A síron túli kacagás, A lábnyom, A pokol sötét csarnokaiból, A sípoló holttest 
(The Return, 1927, The Doomed Treveans, 1938, The Laughing Thing, 1929, The Footprint, 1930, From the Dark Halls of Hell, 1932, The Whistling Corpse, 1937)

Arlton Eadie: A névtelen múmia és a Sátán fia, 2020
Leopold Leonard Eady (1886-1935)
A halhatatlan kéz, A világpusztító, A bosszuló árnyék, A névtelen múmia, A Sátán fia
(The Immortal Hand, 1929, The World-Wrecker, 1929, The Aveging Shadow, 1931, The Nameless Mummy, 1932, Son of Satan, 1936)

Henry S. Whitehead: A tengeri tigris és a holdóra története, 2021
Henry St. Clair Whitehead (1882-1932)
Tealevelek, Az ajtó, A kandalló, A bal szem, A Koponya kultusza, A holdóra, Nincsenek szemtanúk, A tengeri tigris
(Tea Leaves, 1924, The Door, 1924, The Fireplace, 1925, The Left Eye, 1927, The Cult of the Skull, 1928, The Moon-Dial, 1932, No Eye-Witnesses, 1932, Sea-Tiger, 1932)

Otis Adalbert Kline: Éjféli őrület és a kutya szelleme, 2021
Otis Adalbert Kline (1891-1946)
Az ezeralakú lény, A kutya szelleme, Holttest a harmadik asztalon, Az ellenséges lény, A szellemlovas, Éjféli őrület, A Sátán szolgája
(The Thing of a Thousand Shapes, 1923, The Phantom Wolfhound, 1923, The Corpse on the Third Slab, 1923, The Maignant Entity, 1924, The Phantom Rider, 1924, Midnight Madness, 1932, Servant of Satan, 1939)

Francis Flagg: Ardathia és a jövő története, 2021
George Henry Weiss (1898-1946)
Ardathia gépembere, Ardathia városai, Az űrből jött torzulás, A kép
(The Machine Man of Ardathia, 1927, The Cities of Ardathia, 1932, The Distortion Out of Space, 1934, The Picture, 1931)

Otis Adalbert Kline: Lamia ura és a vérrel teli kehely, 2021
Otis Adalbert Kline (1891-1946)

Utolsó frissítés: 2020.03.01.

Linkek

Robert E. Howard kötetei magyarul 
Történetek Conanról, a barbárról  
Howard Phillips Lovecraft rémtörténetei kötetben, magyarul  
Öt kedvenc kötetem Az ékesszólás kiskönyvtárából
Nemrégen összeállítottam a blogra egy listát egyik kedvenc nyelvészeti sorozatom, Az ékesszólás kiskönyvtára című sorozat megjelent köteteiről. A kis híján ötven kötetet számláló szériát 2005-ben indította el a Tinta Kiadó, s azóta színes, egyszerű, mégis jól felismerhető külsejű köteteivel szinte minden könyvesboltban találkozni lehet.
Benyomásom szerint kezdetben alapvetően iskolai és diákszótárak jelentek meg a keretében: a Közmondások, Szólások, Szinonimák vagy épp a Szómúzeum kötet leginkább arra állt készen, hogy egy iskola vagy egy okos diák könyvtárába bevonulva a legfiatalabbakat is elvezesse a jól használható, magyar egynyelvű szógyűjtemények forgatásához. Hamarosan azonban a kislexikonok mellett olyan alapművek is bekerültek a sorozatba, mint a Találós kérdések gyűjteménye, a Retorika gyakorlati útmutatója, a Hogyan elemezzünk verset? című tanácsadó kötet vagy épp Grétsy László nyelvről szóló esszéinek, cikkeinek izgalmas gyűjteményei.
Az alábbi felsorolás öt kedvenc kötetemet mutatja be a sorozatból, amelyeket bizalommal ajánlok bárkinek olvasásra vagy böngészésre.

1. Tótfalusi István: 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről
Tinta, 2016, 38. kötet
Tótfalusi István (*1936) író, költő, műfordító és nyelvész a nyolcvanas évektől meghatározó alakja a magyar nyelvvel, nyelvműveléssel és nyelvészkedéssel foglalkozó tudományos népszerűsítő irodalomnak. 1983-ban jelent meg először a Vademecum című nyelvészeti regénye, amelyben egy tanár cseveg diákjaival a magyar nyelv izgalmas kérdéseiről, ötletesen és formabontóan. Szótárai és lexikonjai szerkesztése után a nyelvművész szerző 2012-ben tért vissza a regényes ismeretterjesztéshez Sertések a Bakonyban című kötetével, majd pedig két, a szépirodalom és a szakirodalom határán álló, csevegő esszégyűjteményét adta ki a Tinta Könyvkiadó. A frissebb a Nyelvészeti ínyencfalatok címre hallgat, a korábbi (kissé talán egységesebb szerkesztésű) pedig, a 44 tévhit... egyértelműen a kedvenc kötetemmé vált a sorozatból. Akit érdekel, miért nem igaz, hogy a magyar a legnehezebb, a legősibb vagy éppen az egyik leginkább veszélyeztetett nyelv, biztosan élvezni fogja a könyv szellemes és bölcs magyarázatait. Amelyekből az is kiderül, hogyan ejtjük ki rosszul a külföldi neveket, miért akarják sokan hinni, hogy a magyar a sumérból származik, vagy hogy miért óriási tévedés az, ha óvni akarjuk a magyar nyelvet a változástól. Emellett fény derül arra, igaz-e, hogy a személynév előtt nem állhat névelő a magyarban, hogy hány darab nyelv létezik a világon vagy hogy van-e olyan, aki elrontott német nyelven beszél. A nekem legkedvesebb fejezet pedig arról a kiábrándító tényről szól, miért nem igaz a gyakori érv: "el kellene már tüntetni a magázó formákat a magyarból, s angol mintájára csak tegeződni". Az angolban ugyanis nincsen tegező formula: csak és kizárólag magázó...

2. Falk Nóra: Etimológiák - 10000 magyar szó eredete
Tinta, 2009, 10. kötet
A kötet szerzője nyelvész, egyetemi oktató, tankönyvszerző és műfordító, aki doktori disszertációjának témájául a következőt választotta: A réntartás és terminológiája az északi lappban. Úgy gondolom, mindez bárki laikus számára jelzi a szakmai elkötelezettség mellett az eredeti gondolkodásmódot is. Szótára az elsők között jelent meg Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatban, s hatalmas segítséget jelenthet diáknak, tanárnak, érdeklődő laikusnak és gyorskereső szakembernek is. Minden bölcsész tudja ugyanis, hogy A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára három rendkívül súlyos kötetével gyilkolni lehetne pusztán úgy, hogy hozzávágjuk valakihez, az EWUng meg (vagyis az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen), amely két kötetével igyekezett a TESz helyét átvenni a rendszerváltás után - németül van. Ezért a kis Etimológiák, amely kis terjedelme (282 oldal) ellenére 10000 szó eredetleírását tartalmazza, pótolhatatlan kincse egy átlagos háztartásnak: még akkor is, ha ott az, hogy milyen eredetű egy-egy szó, legfeljebb scrabble-özés közben jön elő. Ha azonban érdekel bennünket a nyelvtörténet is, az internet bátran bugyuta cikkeinek helyén kezeléséhez sem árthat egy szótörténetet fejtegető szótár. Amelyből olyan érdekességek is kiderülhetnek, mint hogy torna szavunkat a nyelvújítás korában rövidítették le a latin tornamentum (= lovagi torna) szóból, a marcipán szó az olaszból került a magyar nyelvbe, eredetileg azonban a hindi Martaban város nevéből származik, a Hold neve a (= hónap) szó származéka, az pedig még az uráli korból való alapnyelvi szava a magyarnak, a cefre szó különös hangtani párja a nyelvjárási cafra szónak - annak viszont nincs köze a borkészítéshez, mivel szajhát jelent, a linzer meg a bécsi németből származó jövevényszó, s eredetileg Linzer Schnitte (= linzi szelet) volt. Jó, mi?

3. Kicsi Sándor András: Kihalt nyelvek, eltűnt népek - 100 nyelv halála
Tinta, 2013, 27. kötet
Rendben, a sumér nyelv nem rokona a magyar nyelvnek. A hun sem. Az avar sem. Az etruszk sem. És még a héber sem. De akkor honnan jöttek, melyik nyelvekkel álltak rokonságban, egyáltalán, milyenek voltak ezek a nyelvek? Hogyan tűnik el egy nyelv? Miképpen hal ki? S lehetséges-e feltámasztani, ha már kihalt? El tud-e veszíteni egy nép egy nyelvet? És baj-e, ha ez megtörténik? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre lehet választ kapni az elismert nyelvész (*1957) kislexikonjából, amelyben az ismertebb kihalt nyelvek (mint a latin, akkád, dák, gall, jász, kun) mellett megtalálhatjuk a legfontosabb tudnivalókat például a tibeti pju, az indiai páli vagy a kelta cornwalli nyelvről is. A szócikkek az egyes nyelveket beszélő népek, közösségek történetét is felidézik, tartalmazzák a nyelvek szerkezetéről, szókincséről, eredetéről fennmaradt ismereteket, s beszámolnak a kihalásuk történetéről is.

4. Fercsik Erzsébet - Raátz Judit: Keresztnevek - A legfontosabb tudnivalók a leggyakoribb nevekről
Tinta, 2014, 46. kötet
Ha nevet keresünk a születendő kisbabánknak, még ma is általában egyetlen könyvhöz nyúlunk: a Ladó János által szerkesztett Magyar utónévkönyv először 1971-ben jelent meg, s azóta tíz kiadásban, s számtalan utánnyomásban adták már ki, 1998-tól egyébként Bíró Ágnes bővítésében. Szerintem azonban nagyon is érdemes más megbízható forrásokba is belelapozni a nagy döntés előtt, vagy akkor, ha érdekel bennünket a saját nevünk eredete. 2009-ben ugyanis a Tinta Kiadó megjelentetett egy vaskos kötetet, a Keresztnevek enciklopédiáját (alcíme A leggyakoribb női és férfinevek), amely modernebb és alaposabb merítést mutat be a ma is használatos magyar keresztnevekből. Ennek zsebváltozata a Keresztnevek, azonos szerzőktől, amely a ma élők által viselt és adott leggyakoribb nevek közül mutat be 100 női és 100 férfinevet Abigéltől Zsuzsannáig, Ábeltől Zsomborig.

5. Forgács Róbert: Anya - nyelv - csavar - Nyelvi fejtörők
Tinta, 2008, 8. kötet
Immár negyedik kiadásban lát napvilágot a sorozatban a Duna Televízió Nyelvőrző című műsorának játékmestere által írt kötet, amely telis-tele van olyan nyelvi játékokkal, amelyekkel szívesen szórakozik gyerek és felnőtt, iskolás és házibuli-vendég, öreg és fiatal. Előtagkereső, tájnyelvre tippelgető, helyesíró, szinonimataláló, magyarító és közmondásoló, irodalmi és szójátékos feladatok sorakoznak a kötetben, készen arra, hogy akár egyénileg, akár csoportban, akár versenyre, akár minden kötelezettség nélkül próbára tegyük nyelvi tudásunkat, kreativitásunkat és ötletességünket. A szerzőnek a sorozatban egyébként egy újabb játékoskönyve is megjelent, az Anya - nyelv - ész, munkásságnak folytatója pedig Szőcsné Antal Irén, akinek az Anya - nyelv - búvár címet kapta meg a kötete. Így már három könyvnyi játék várja Az ékesszólás kiskönyvtárában, hogy kipróbáljuk őket.

Link
Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat kötetei
Sir Arthur Conan Doyle és mások rejtelmes történetei az Attraktor Kiadónál (Klasszikus rejtélyes és gótikus történetek)
Sir Arthur Conan Doyle sokak számára a lenyűgöző intelligenciájú tanácsadó detektív, Sherlock Holmes kitalálója. És semmi más. Pedig a brit klasszikusnak számos olyan pompás, rejtelmes elbeszélése létezik, amelyikben a pipázó magándetektív nem tűnik fel: bűnügyi történetek, régiségbúvár rémtörténetek, történelmi elbeszélések, őshorrorok, meghökkentő mesék.
Hasonló módon más klasszikus szerzőket is csak egy-egy oldalukról ismerünk: Bram Stoker például a legtöbb olvasó számára Drakula megalkotója, és semmi más. Pedig ő is számos borzongató történetet írt egyéb témákról is.
Ezekből indított el sorozatot 2017-ben az Attraktor Kiadó. A szép külsejű, kiválóan szerkesztett kötetek teljes betekintést nyújtanak Doyle és mások írói tehetségébe, s lebilincselnek a számtalan különféle hangulatú és témájú rejtelmes elbeszéléssel és novellával.

A megjelent kötetek:

Sir Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek, 2017
Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (1859-1930)
A B.24 számú fogoly története, Lady Sannox esete, A tuskólábú kereskedő története, A kádárműhely démona, A lakkdoboz története, Jelland utazása, A zsidó főpap mellvértje, A vérszikla tragédiája, Egy doboz kaviár, A bérkocsis története, A lepecsételt szoba története, A rémálom szobája
(The Story of B 24, 1899, The Case of Lady Sannox, 1893, The Story of the Clu-Footed Grocer, 1898, The Fiend of the Cooperage, 1897, The Story of the Japanned Box, 1899, Jelland's Voyage, 1892, The Story of the Jew's Breast-Plate, 1899, The Blood-Stone Tragedy, 1884, The Pot of Caviare, 1908, The Cabman's Story, 1884, The Story of the Sealed Room, 1898, The Nightmare Room, 1921)

Sir Arthur Conan Doyle: Kisvárosi lidércnyomás és egyéb rejtelmes történetek, 2017
Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (1859-1930)
Lambert művészúr visszavonulása, A zsebórás férfi története, Az elveszett különvonat története, A bengáli tigris története, Kisvárosi lidércnyomás, A győztes lövés, A blumansdyke-i vízmosás, Barátom, a gyilkos, A Jackman-szurdok lelkésze
(The Retirement of Signor Lambert, 1898, The Story of the Man with Watches, 1898, The Story of the Lost Special, 1898, The Story of a Bengal Tiger, 1864-65/93, A Pastoral Horror, 1890, The Winning Shot, 1893, The Gully of Bluemansdyke (!), 1881, My Friend the Murderer, 1882, The Parson of Jackman's Gulch, 1885)

Sir Arthur Conan Doyle: A fekete doktor és újabb rejtelmes történetek, 2018
Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (1859-1930)
A bogárgyűjtő története, A fekete doktor, A fantasztikus Brown-Pericord motor, John Huxford emlékezetkiesése, Az ezüsttükör, A csíkos láda, A parazita, Különösebb, mint a regényekben
(The Story of the Beetle Hunter, 1898, The Story of the Black Doctor, 1898, The Great Brown-Pericord Motor, 1892, John Huxford's Hiatus, 1888, The Silver Mirror, 1908, The Striped Chest, 1897, The Parasite, 1894, Stranger than Fiction, 1915 és két vers)

Bram Stoker: Drakula vendége és egyéb borzongató történetek, 2018
Abraham Stoker (1847-1912)
A kristálykehely, Drakula vendége, Crooken homokja, Patkány-temetés, A vörös kezek álma, Az új házunk, Egy cigány jóslat, A bíró háza, A növekvő arany titka
(The Crystal Cup, 1872, Dracula's Guest, 1917, Crooken Sands, 1894, The Burial of the Rats, 1896, A Dream of Red Hands, 1894, Our New House, 1886, A Gipsy Prophecy, 1885, The Judge's House, 1891, The Secret of the Growing Gold, 1892)

Arthur Machen: A fehér népek és a rémület története, 2018
Arthur Llewellyn Jones (1863-1947)
A rémület, A fehér népek
(The Terror, 1916, The White People, 1904)

George Brewer: A ravensworth-i boszorkány, 2019
George Brewer (1766-?)
A rawensworth-i boszorkány
(The Witch of Rawensworth, 1808)

Sir Arthur Conan Doyle: A Sötét Arc Ura és a tenger alatti elveszett világ
, 2019
Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (1859-1930)
A Sasassa-völgy rejtélye, A rókák királya, A Maracot-mélység, A Sötét Arc Ura, Egy éjszaka a nihilisták között
(The Mystery of Sasassa Valley 1879, The King of the Foxes, 1898, The Maracot Deep, 1927-28, The Lord of the Dark Face, 1929, A Night Among the Nihlists, 1881)

Margaret Oliphant: A kitárt ajtó és más túlvilági történetek, 2020
Margaret Oliphant Wilson (1828-1897)
Az öreg Lady Mary, A kitárt ajtó, A könyvtár ablaka
(Old Lady Mary, 1884, The Open Door, 1882, The Library Wondow, 1896)

Hanns Heinz Ewers: A sírásó titka és egyéb rémtörténetek, 2020
Hanns Heinz Ewers (1871-1943)
Anyám, a boszorkány, Marie,a lélekrontó, A sírásó titka, A Petersen-eset
(Meine Mutter, die Hex, Die Typhusmarie, Der schlimmste Verrat, Der Fall Petersen)

Henry S. Whitehead: Pán népe és más nyugat-indiai históriák, 2020
Henry St. Clair Whitehead (1882-1932)
Armand Dubois esete, Pán népe, Egy isten elmúlása, A fa-ember, Mrs. Lorriquer, A Ravel pavane
(The Projection of Armand Dubois, 1926, The People of Pan, 1929, Passing of a God, 1931, The Tree-Man, 1931, Mrs. Lorriquer, 1932, The Ravel Pavane, 1946)

Henry S. Whitehead: A csapda és újabb nyugat-indiai históriák, 2020
Henry St. Clair Whitehead (1882-1932)
A csapda, Az Óriáskör, A Napier limuzin, A chadbourne-i eset
(The Trap, 1932, Lovecrafttal, The Great Circle, 1932, The Napier Limusine, 1933, The Chadbourne Episode, 1933)

H. Rider Haggard: Az éjszakábanlátó
, 2020
Henry Rider Haggard (1856-1925)
Az éjszakábanlátó
(Heu-Heu, or the Monster, 1824)

Hanns Heinz Ewers: A pók és újabb rémtörténetek, 2020
Hanns Heinz Ewers (1871-1943)
A pók, Stanislawa d'Asp végrendelete, A halott zsidó, A jogtudós urak, C. 3.3., Az orléans-i királyok szíve, A gyűrű
(Die Spinne, Der letzte Wille der Stanislawa d'Asp, Der tote Jude, Die Herren Juristen, C.3.3. Die Herzen der Könige, Der Ring)

Henry S. Whitehead: A fekete bika és további nyugat-indiai históriák, 2020
Henry St. Clair Whitehead (1882-1932)
Fekete Tancrède, A lezárt szoba, A fekete bika, Cassius
(Black Tancrède, 1929, The Shut Room, 1930, The Black Beast, 1931, Cassius, 1931)

Sir Arthur Conan Doyle: A magányos kunyhó és további rejtelmes történetek, 2020

Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (1859-1930)
Joyce bimbasi első szereplése, Az ezredes választása, A magányos hampshire-i kunyhó, De profundis, A bortölcsér, Egy szellem kiválasztása - A Goresthorpe majorság kísértetei, A 249-es tétel, Borzalom a magasban, A felvonó, Az amerikai története
(The Début of Bimbashi Joyce, 1900, The Colonel's Choice, 1891, The Lonely Hampshire Cottage, 1885, De Profundis, 1892, The Leather Funnel, 1902, Selecting a Ghost. The Ghosts of Goresthorpe Grange, 1883, Lot No. 249, 1892, The Horror of the Heights, 1913, The Lift, 1922, The American's Tale, 1880)

Bram Stoker: A végzet láncolata és újabb borzongató történetek, 2020

Abraham Stoker (1847-1912)
A sárga törlőrongy, A végzet láncolata, Abel Behenna visszatérése, A vörös palánk, A rézbőrű asszony, A párbajozók
(The Yellow Duster, 1899, The Chain of Destiny, 1875, The Coming of Abel Behenna, 1893, The Red Stockade, 1894, The Squaw, 1893, The Dualitists, 1887)

Fitz-James O'Brien: A gyémántlencse és más rejtélyes történetek, 2021
Fitz-James O'Brien (1826-1862)
A gyémántlencse, A kisfiú, aki szeretett egy sírhantot, Az eltűnt szoba, Az arab rémálma, A Csodamíves, Mi volt az? Egy rejtély története, Egy borzalmas éjszaka
(The Diamond Lense, 1858, The Child Who Loved a Grave, 1861, The Lost Room, 1858, An Arabian Nightmare, 1851, The Wondersmith, 1859, What Was It? A Mystery, 1859, A Terrible Night, 1856 és két vers)

Honoré Beaugrand - Louis-Honoré Fréchette - Edward William Thomson: A fösvény kísértete és más régi francia-kanadai történetek, 2021
Honoré Beaugrand (1848-1906)
La Chasse-Galerie, A farkasemberek, A hosszúfarkú fenevad, A francia-kanadai koboldhagyomány, Az északi Csendes-óceán legendája, Louison apó, A fösvény kísértete, Macloune, La Quête de L'Enfant Jesus
Louis-Honoré Fréchette (1839-1908)
Koboldok, Egy ereklye: La Corriveau
Edward William Thomson (1849-1924)
A vörös windego
(La Chasse-Galerie, 1900, Le Loup-Garou, 1900, La Bête à Grand'Queue, 1900, The Goblin Loe of French Canada, 1904, Legend of the North Pacific, 1904, Le Père Louison, 1900, La Fantome de L'Avare, 1900, Maclaune, 1904, La Quête de L'Enfant Jesus, 1900, Les Lutins, 1905, Un Relique: La Corriveau, 1913, Red-Headed Windego, 1895)

Fitz-James O'Brien: A tulipános váza és újabbs rejtélyes történetek, 2021
Fitz-James O'Brien (1826-1862)
Tommatoo, Pearl anyja, A tulipános váza, Humphrey herceg vacsorája, Piou-lu varázsló sárkányfoga, Az aranyrög, A bohém
(Tommatoo, 1862, Mother-of-Pearl, 1860, The Pot of Tulips, 1855, Duke Humphrey's Dinner, 1855, The Dragon Fang Possessed by the Conjurer Piou-Lu, 1856, The Golden Ingot, 1881, The Bohemian, 1855)

William Hope Hodgson: Ház a határvidéken, 2021
William Hope Hodgson (1877-1918)
Ház a határvidéken
(The House on the Borderland, 1908)

Utolsó frissítés: 2021.07.06.
Reneszánsz remekírók 3. - Illedelmes csevegések
A reneszánsz irodalmat, azt hiszem, el sem tudnám képzelni beszélgetések nélkül. Két szereplő beszélget a leghíresebb utópiákban Bacon Új Atlantiszától Campanella Napvárosáig. Ketten-többen beszélgetnek Erasmus fő művében, a Colloquiában. Hölgyek beszélgetnek Aretino Hat napjában. De folyik a beszélgetés Boccaccio Dekameronja bevezetőiben is, ahogy a legtöbb korabeli, híres novellagyűjteményben.
És ez a sok beszélgetés, csevegés, trécselés, eszmecsere, diskurálgatás, csacsogás, fecsegés, pletykálás, cseverészés, terefere, csevely és csicsergés érdekes módon ismerőssé és élvezhetővé teszi azokat a szituációkat is, amelyek egyébként mára már kissé művivé váltak. Hiszen nehéz belegondolni, hogy egy-egy korabeli filozófiai értekezés, tudományos közlemény vagy tankönyv szerzője még kötelességének érezte felépíteni saját oktató, tanító, elmélkedő hangján kívül további egy-tíz másik beszélgetőtárs olykor kétkedő, máskor kérdező vagy helyeslő szerepét is, hogy mondandóját minél logikusabban, sokoldalúbban és meggyőzőbben adhassa elő. Ma már nem kell, hogy érdekeljen a másik fél, a partner: ő a hallgató, aki befogadja az értekező, elmélkedő, oktató előadó gondolatait, s legfeljebb néha, magában azt mondja rá, hogy "hű". Ha pedig nem ért egyet, azt maga is egy monológban fogja elmondani vagy netán megírni.
Épp ezért elég különleges, amikor egy illemtankönyvben is beszélgetéseket találni megkérdőjelezhetetlenül kijelentett, okos, bölcs vagy legalább is annak tűnő szabályok helyett. Az alábbi rendkívül élvezetes három reneszánsz illemtankönyv az összes fontos témát felöleli - csevegő formában.

Giovanni Della Casa: Galateo, avagy a viselkedésről
Eötvös József Könyvkiadó, 2003
Fordította: Puskás Imre
Az itt és alább szereplő három illemtankönyv szerzői közül ketten is firenzeiek: Giovanni Della Casa és Agnolo Firenzuola. Della Casa a fiatalabb (1503-1556), s az ő életéről lehet többet tudni: még a manierizmus nagy festője, Jacopo Pontormo is lefestette elegáns égszínkékben, gyönyörű, hosszú ujjú kezében könyvvel, szuggesztív, intelligens tekintettel, s csodaszép, hosszú, rőtvörös szakállal.
A Bolognában, Firenzében, Padovában a legjobb iskolákban tanult ifjú, Pietro Bembo barátja fiatalon lett "udvari ember" és az egyház embere. Huszonévesen már kanonok, harmincévesen Alessandro Farnese védence és diplomatája, negyvenévesen pedig már Benevento érseke volt, később Velence pápai nunciusává emelkedett. Közben részt vett több akadémia és tudós társaság megalapításában, s lelkesen támogatta a művészeteket. Miután III. Gyula trónra lépésekor nem lett belőle bíboros, kis időre visszavonult az egyházpolitikától, IV. Pál idején azonban még egyszer visszatérhetett Rómába mint államtitkár és pápai tanácsos. Illemtankönyvét visszavonulása idején, 1551-54 között írta meg, de csak halála után, 1558-ban adták ki.
A könyv igazi, a mindennapokban is jól használható tanácsadó. Megtudhatjuk belőle, hogyan érdemes öltözködnie, beszélgetnie, étkeznie, szórakoznia annak, aki kedvelt, becsült és illedelmes tagja szeretne lenni egy előkelő udvartartásnak. A mű leszoktat a nyegleségről, az ízléstelen feltűnősködésről, a parlagi neveletlenségről: egyúttal szórakoztató példatárát nyújtja a leggyakoribb hibáknak és kínos helyzeteknek.
Érdekesség, hogy a mű különös módon egyszerre kezdett el érdekelni többeket is nálunk, Magyarországon. Gyakorlatilag ugyanakkor jelent meg két teljes, modern fordítása is. Vígh Éváé 2004-ben, a Lazi Kiadónál, Galateo, avagy Az illemről című traktátus, melyben egy ifjút okító idős, tudományokban járatlan ember személyében értekezünk a mindennapi társalgásban követendő, illetve kerülendő viselkedési módokról címmel. Illetve 2003-ban, az Eötvös József Könyvkiadónál, Puskás Imre fordításában, amelynek belső címe: Értekezés, melyben - egy ifjút okító, tanulatlan, tisztes öreg képében - a köznapi társalgás kívánatos vagy kerülendő módozatairól elmélkedünk, a címe: Galateo, avagy a viselkedésről. Mivel utóbbi kétnyelvű kiadás, mindenki magának döntheti el, hogy a két pompás magyar változat közül melyiket szereti meg igazán.

Torquato Tasso: Malpiglio, avagy az udvarról - Beltramo, avagy az udvariasságról
Eötvös József Könyvkiadó, 2003
Fordította: Vígh Éva
Torquato Tassót (1544-1595) mindenki úgy tartja számon, mint a későreneszánsz - korabarokk legnagyobb eposzának, a Megszabadított Jeruzsálemnek a szerzőjét. A blogon én is így írtam róla nemrég (Híres-neves eposzok Itáliából és Portugáliából). Az Este család ferrarai udvarában élő költő azonban ízig-vérig tökéletes "udvari ember" is volt, s ezzel kapcsolatos tapasztalatait két pompás, érdekes traktátusban is megírta: a Malpiglióban és a Beltramóban. A beszélgető társaságok csevegéseként megírt két mű ráadásul több, mint illemtankönyv: nemcsak jó tanácsokat, de politikai, közéleti áthallásokat és későreneszánsz filozófiai gondolatokat is fellelhet benne a figyelmes olvasó.
Tasso széles műveltségét a nápolyi jezsuita iskolában alapozta meg, majd az urbinói herceg udvarában és a bolognai jogi egyetemen folytatta tanulmányait. Az Este család udvari költőjeként, diplomataként és udvaroncként tűnt fel az európai udvarokban: nem volt azonban még harmincéves, amikor mentális betegség tünetei kezdtek mutatkozni rajta. A zseniális költő, aki már tizennyolc évesen nevet szerzett a Rinaldo című elbeszélő költeményével, 1573-ban pedig megújította az európai drámát az Aminta című pásztorjátékkal, 33 évesen dühöngő őrültté változott: látomások, hallucinációk és kényszerképzetek gyötörték, tőrrel támadt szolgáira és üldözési mániában tobzódva, folyamatosan menekülve, költözve élt, míg 1579-ben kórházba nem zárták.
Fő művét, A megszabadított Jeruzsálemet még a Rinaldóval együtt kezdte el írni, de csak több mint tíz évvel később, 1575-ben fejezte be. Először 1580-ban nyomtatták ki, Tasso tudta nélkül: végül 1584-ben sikerült egy olyan változatot kiadatnia, amelyet ő is látott és hivatalosnak tekintett. A börtönkórházból 1586-ban szabadult ki, rohamai azonban tovább kínozták. Bár írt még új műveket, s egyfajta vallásos mániában teljesen átírta nagy eposzát is, 1594-ben, Rómában ismét be kellett költöznie egy helyre, ahol vigyáznak rá: itt, a Sant' Onofrio kolostorban halt meg a következő évben.
Érdekes, hogy az, miben is áll az "udvari ember" lét lényege, akkor kezdte el foglalkoztatni, amikor ő már nem volt az. 1578 és 1585 között, vagyis betegsége és fogva tartása alatt összesen 25 dialógust írt. A Malpiglio viszonylag késői mű, hiszen csak 1584-ben kezdett hozzá, a Beltramón viszont már 1579 óta dolgozott. A Dialógusokat 1587-ben adták ki: itt a Beltramo a második, a Malpiglio pedig a 12. helyet kapta a beszélgetések között. Mindkettő kellemes, mégis megdöbbentő olvasmány: annak bemutatása, hogyan lehet az ember hajlékony, okos, megfontolt, közkedvelt udvaronc - és mindennek a tagadása is.

Agnolo Firenzuola: A női szépségről
Attraktor, 2010
Fordította: Molnár Dávid
A három közül a talán legélvezetesebb könyvben egy örökifjú szerzetes mutatja be, mi is a valódi női szépség. A lehető legkomolyabban, szövegét rajzokkal illusztrálva járja végig a női szépség alkotóelemeit a hajtól a hangig, a tartástól a termetig, a szemtől a szájig, a nyaktól a lábig. A könyv lebilincselő utazás a reneszánsz világában, és persze a nők világában.
Szerzője, Agnolo (eredeti nevén Michelangelo Girolamo Giovannini) Firenzuola (1493-1543) firenzei születésű humanista 1541-ben írta meg két érdekfeszítő dialógusát a női szépség mibenlétéről, ám ez csak halála után, 1548-ban került olvasói kezébe. A vallambrosai rend komoly jogásza életében mindössze egy könyvet publikált, egy olasz nyelvészeti értekezést, mégis hihetetlen hírnévre és népszerűségre tett szert. Írt verseket, komédiákat, egy csonkán maradt novellagyűjteményt, a Beszélgetéseket, (amelynek szerencsére mind a nyolc története elolvasható magyarul), s lefordította és átdolgozta a híres latin regényt, Apuleius Aranyszamarát is. Élt Sienában, Perugiában, Rómában, Firenzében, s mindenhol barátokra, barátnőkre és hódolókra tett szert: Aretino is jó ismerőse volt. Élete végén, már betegen Pratóba vonult vissza, ahol a helyi társadalmi és tudományos élet csillaga vált belőle: s ha elolvassuk A női szépségrőlt, könnyű megérteni, miért.
A beszélgetések főszereplőjében, Celso Selvaggióban ugyanis nem nehéz valamennyire felismerni magát Firenzuolát, aki erényes és nemes hölgyekkel körülvéve lebilincselően bájos, humoros, pletykás és izgató társalgás keretében értekezik arról, miért a ruha nem takarta női testrészekben lakozik az igazi szépség, milyen geometriai alakzatba foglalható be az ideális női profil, milyen az igazán kellemetes nevetés, milyen szögben áll az igazán szép női ajak, miért emlékeztet a szép női test egy karcsú vázára, s miért kell a melleknek igazán fehéreknek lenni... És ez a Celso, amint arról töpreng, hányféle igazán szép hajszín van (oroszlánrőt, színarany, négerbarna), vagy hogy a női fülek a balaszrubinhoz hasonlítanak, nos, egyáltalán nem úgy jelenik meg az olvasó előtt, mint ötvenedik évéhez közeledő, kopaszodó, szifiliszes szerzetes-irodalmár, hanem mint maga az itáliai herceg fehér lovon... Celso pusztán a szövegében megjelenő hangja, modora, fiús bája és kacér mindentudása által rendkívül vonzó beszélgetőpartnerré válik minden, a dialógusban szereplő hölgy számára. S éppily vonzóvá és meggyőzővé válhat az olvasók képzeletében is: holott csak fiktív alak... Lehetne-e többet kívánni irodalomtól?

Linkek
Reneszánsz remekírók 1. - Kalandozás képzelt tájakon
Reneszánsz remekírók 2. - Rotterdami Erasmus, a rettenthetetlen
Reneszánsz remekírók 4. - Humanista olvasmányok
A magyar ponyva képes bibliográfiája
A "magyar ponyva" - jó kifejezés, néha mégsem tetszik. A ponyva szóban ugyanis a realitás mellett van valami kissé megvető. Én pedig semmit sem szeretnék kevésbé, mint megvetni a húszas-negyvenes évek magyar szórakoztatóirodalom-kiadásának szerzőit. Sőt, inkább rajongok értük! Köztük ott sorakozik Rejtő Jenő, Havas Zsigmond, Barsi Ödön, Aszlányi Károly, Nagy Károly és még sokan mások, a magyar légiós, vadnyugati, detektív- és szórakoztató regények írói, továbbá Agatha Christie, Erle Stanley Gardner, Mignon G. Eberhart, S. S. Van Dine, Zane Grey és megint csak sokan mások mint az idegen nyelvről fordított, külföldi regények szerzői. Az ő köteteik alkotják a magyar "ponyvakiadást" a Horthy-korszakban. Regényeik jól felismerhető, ma is szuggesztív külsejű sorozatokban kerültek az olvasók elé.
Ezeket a szerzőket és műveket, a magyar könyvkiadásnak ezt a szinte örökre a múltba süllyedni látszó darabkáját mutatja be a máriabesnyői Attraktor Kiadó bibliográfia-sorozata, amely máig hat kötetet ért meg.
A könyvek nemcsak pontos felsorolást adnak az egyes sorozatok darabjairól, vagy az egyes szerzők valamennyi megjelent munkájáról (korrigálva ezzel a Magyar Könyvészetben és máshol feltűnő sok-sok tévedést is), de valamennyi megemlített kötet borítófotóját is közlik. Így nemcsak olvasni és forgatni, de nézegetni is óriási öröm ezeket a köteteket. A látványos borítóképek megidéznek egy rég elmúlt, mégis modern világot, és az olvasók tájékozódását is segítik: egy-egy Palladis-regényről például cím alapján nehéz megmondani, miféle zsánerbe, műfajba is tartozhat, a fedélképek azonban mindig tökéletesen eligazítanak... Ráadásul művészi értékük is van a fedélképeknek: vagyis a bibliográfiák képanyaga azoknak is izgalmas lehet, akik az átlagosnál jobban érdeklődnek a két világháború közötti alkalmazott grafika iránt. Tehát a könyvek lapozgatása egyszerre tanulságos, segítő és gyönyörködtető.
A kötetek felsorolása megtalálható a kiadó oldalán.

A megjelent kötetek:
1. Palladis 1 Pengős Regények - Az Athenaeum detektívregényei, 2012
2. Palladis Félpengős regények, 2013
4. A NOVA Kalandos regényei, 2016
5. Friss Újság Színes Regénytára, 2013
6. Tarka Regénytár, 2013
9. Rejtő Jenő és Nagy Károly, 2016
Reneszánsz remekírók 2. - Rotterdami Erasmus, a rettenthetetlen
A reneszánsz remekíróit bemutató sorozat e második részében egyetlen személy műveit szeretném ajánlani.
Rotterdami Erasmus (1466-1536) neve és személye fogalom: ő a nagybetűs reneszánsz filozófus, akinek elévülhetetlen érdemei voltak többek közt a modern polgári társadalom kereteinek, a hitújítás legfontosabb eszméinek és a bibliai hermeneutika módszereinek megalkotásában.
Az alacsony, nagy orrú fiatalember eredetileg a nem túl fantáziadús Gerrit Gerritszoon nevet viselte, amely valószínűleg arra utal, hogy a reneszánsz tudomány egyik utolsó polihisztora törvénytelen gyermekként született. Egy papnak és egy orvos lányának gyermekeként persze azért volt mit örökölnie a szüleitől - legalább is szellemi tekintetben. Apja segítette abban, hogy jó kolostori iskolákban tanulhasson: 1587-ben már az ágostonosoknál fejezte be képzését, 1492-ben pedig pappá szentelték, s letette a szerzetesi fogadalmat ugyanabban a rendben, amelynek egy évtized múltán Luther Márton is a tagja lett. Nem illett azonban kutató és öntörvényű személyiségéhez a szerzetbeli fegyelem, így már 1495-ben sikerült elérnie, hogy részleges felmentést kapjon, később pedig végleg kiléphetett az Ágoston-rendből.
A későbbiekben bejárta Európát, mindenhol tanult és tanított, s lassanként a kor kulturális életének megkerülhetetlen jelenségévé vált. Megfordult Párizsban, a Sorbonne-on, Angliában, Cambridge-ben, majd a leuveni egyetemen. (Ezért is nyerte el épp róla a nevét az EU diákokat más országok egyetemeire utaztató ösztöndíjprogramja: nyilvánvalóan ő kell, hogy legyen minden erasmusos diák mintaképe.) Szinte mottójává tette a ma olyan divatos élethosszig tartó tanulás elvét.
Írói munkásságát igazán csak a 16. század beköszöntével kezdte meg: csak eddigre érezte ugyanis úgy, hogy már sikerült tökéletesen, a kellő hajlékonyságot, szókincset és kreativitást birtokolva elsajátítania a latin nyelvet, amelyen azután fő művei megszülettek. Tanárként és íróként magának választotta a Desiderius Erasmus Roterodamus nevet, amelynek utolsó tagja arra utal, hogy tudomása szerint Rotterdamban született. (Ebben lehet, hogy tévedett és inkább Gouda városáról kellett volna elkeresztelnie magát.)
Legjelentősebb művei között elsőként kell felsorolni a Colloquiát, azt az elképesztően sokszínű beszélgetésgyűjteményt, amelyet először 1518-ban jelentett meg, majd további tucatnyi kiadásban, folyamatosan bővítve adott ki egészen 1533-ig. Talán leghíresebb munkája A balgaság dicsérete, amely 1509-ben született, latin nyelven, 1511-ben adták ki nyomtatásban, s még szerzője életében lefordították franciára, németre és angolra - vagyis valódi könyvsiker lett belőle. De szerkesztett Erasmus közmondásgyűjteményt, írt művet az orvostudományról, a nevelésről, az erkölcsről, a szabad akaratról, s kiadta az Újszövetséget hatalmas, az eredeti, ógörög és arámi szöveget követő jegyzet- és kommentárapparátussal.
Élete során mindvégig kapcsolatot tartott Európa legokosabb humanistáival. Morus Tamással szoros barátsága alakult ki, még A balgaság dicséretét is akkor írta, amikor nála tartózkodott Angliában. Luthert kezdetben mindenben támogatta, bár a későbbiekben éles viták törték meg a kapcsolatukat.
Erasmus élete végén Bázelben élt, így a svájci reformációval is kapcsolatba került. Mindennek ellenére élete végéig hű katolikusnak tartotta magát. 1536-ban még elfogadta Habsburg Mária, a volt magyar királyné, akkor pedig németalföldi helytartónő meghívását Brabantba, ám az utazásban már megakadályozta a vérhasjárvány, amely miatt végül hetvenedik életévében elhunyt.
Az alábbiakban azt a három, magyarul kiadott Erasmus-könyvet gyűjtöttem össze, amelyeket a legjobban szeretek.

Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete
Helikon, 2016
Fordította: Kardos Tibor
Ahogy Morus Utópiáját, úgy Erasmus főművét is Kardos Tibor fordította le a legpompásabban magyarra. A Helikon kis, lila zsebkönyvében hiánytalanul megtalálható a szórakoztató, mégis mélyen igaz bölcselkedés minden sora. Így tanúi lehetünk a Balgaság meggyőző előadásának, amely görbe tükröt tart minden filozófus és gondolkodó elé, s majdnem tényleg elhiteti velünk, hogy egyedül neki van igaza a világon: meg azoknak, akik balgaságban élnek. 

Rotterdami Erasmus: A nőkről és a házasságról
Lazi, 2011
Fordította: Benedek Noémi, Gellérfi Gergő, Kasza Péter, Petneházi Gábor, Szabó Ádám, Széles Ágnes
A Colloquia teljes, kommentált magyar fordítását célul kitűző sorozat első kötetében Erasmus talán legtalálóbb tíz írása olvasható. A mulatságos, szarkasztikus humorral bíró társalgások szereplői megismertetnek a hajthatatlan és a bűnbánó hajadonnal, a szajhával és az apáttal, a kérővel és a kismamával. A csevegés során minden női dologról szó esik, Erasmus utánozhatatlan stílusában, ellentmondást nem tűrően, s vitára indítóan. 

Rotterdami Erasmus: Beszélgetések a keresztény vallásról
Lazi, 2012
Fordította: Petneházi Gábor
A Colloquia teljes, kommentált magyar fordítását célul kitűző sorozat második kötetében - melyet sajnos azóta sem követett újabb - Erasmus a keresztény vallással foglalkozó hét beszélgetése olvasható. A találó című társalgásokban látszólag a Jövedelemhalászattól a Halevésig jutunk el, valójában azonban briliáns teológiai csevegés hallgatói lehetünk, ha kinyitjuk a könyvet: s szembesülhetünk a korabeli egyház és vallás minden visszásságával.

Linkek
Reneszánsz remekírók 1. - Kalandozás képzelt tájakon
Reneszánsz remekírók 3. - Illedelmes csevegések
Reneszánsz remekírók 4. - Humanista olvasmányok