Hármaskönyv 5. - Történelmi életrajz háromszor
A mai poszt három könyvét a történelem köti össze. Az egyikben 13 portrét olvashatunk el, a másikban egyet, de olyat, amilyet még nem írtak, míg a harmadik összefüggő elbeszélés, amelyből azonban kisebb életrajzok emelkednek ki. És mind a múltról szól, megdöbbentően és megbízhatóan.

Hahner Péter: 13 diktátor - Fejezetek a forradalmak történetéből
Animus, 2017
Az Animus Kiadó Hahner-sorozata folytatódik... Oda jutottam, hogy most már minden évben figyelem, mi is jelenik meg Hahner Péter történész tollából a Harry Pottter és a skandináv krimik kiadójánál: szép lassan ugyanis sorozata lett ott.
Minden 2010-ben kezdődött a 100 történelmi tévhittel, majd egy év múlva az Újabb 100 történelmi tévhittel folytatódott. 2012-ben jött az abszolút hiánypótló és élvezetes A Vadnyugat: 20 hős, 20 talány, amelyben az ismeretterjesztő fejezetek már kifejezetten történelmi portrékkal váltakoztak. S ugyanebben az évben a szerző korábbi elnökös kötete is átdolgozást nyert az új Animus-formátumra: ez lett Az USA elnökei: 43 elnök, 43 izgalmas portré, amelyet nem tudok elégszer újraolvasni. Ezután azonban volt három év szünet (ha a végül nem az Animusnál, hanem a Panemnél megjelent A nem létező rejtély - Tizenöt kérdés és válasz a Kennedy-gyilkosságrólt nem számítom, akkor két év), amikor úgy tűnt, a történész elfordult ettől a népszerű(bb) műfajtól és formátumtól. (Bizonyára az Államférfiakon dolgozott...) 2015-ben azután a tévhiteskönyvekből trilógia lett (Legújabb 100 történelmi tévhit), amelyet 2016-ban az elképesztően újszerű nézőpontú 33 szerelmi háromszög a történelemben, 2017-ben pedig a 13 diktátor követett.
Magamban csendben reménykedem, hátha a 2018-as könyv a francia forradalomról fog szólni: annyira hiányozna már egy ilyen, legalább olyan hasznos és élvezetes lenne kézbe venni, mint a Vadnyugattal foglalkozót. A történész, aki épp idén március 15-én részesült a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésében, minden egyes népszerű témájú könyvével a magas színvonalú ismeretterjesztést szolgálja, s új és új olvasókat szerez az érdekes és hiteles történelemnek.
Így van ez a 13 diktátorban is, amelynek abszolút szokatlan a szemlélete: a forradalmak nyomába ered ugyanis. Ehhez azonban teljesen új módon definiálja, mi is az a forradalom. Ezért a kötet valójában nem csak 13 történelmi életrajzot tartalmaz, hanem tíz összefoglaló, értelmező fejezetet is az angol (nem polgári!) forradalomtól a kubaiig: foglalkozik a negyvennyolcas és a latin-amerikai forradalmakkal, bemutatja, miért nevezik az amerikaiak forradalomnak azt, amit mi amerikai függetlenségi háborúnak hívunk, szóba kerül a párizsi kommün, az orosz és a náci forradalom (igen, utóbbi is létezik), felmerül, forradalomnak nevezhető-e a kínai kommunista diktatúra Mao-féle berendezkedése, s új fénytörésben láthatjuk a francia forradalmat is. Az úgynevezett diktátorok (kevésbé hangzatos szóval inkább forradalmi vezetők) között pedig akadnak olyanok (Garibaldi, Washington, Bolívar, Blanqui), akikről kevesebbet szokás tudni, olyanok, akiket romantikusan legendásítunk (Cromwell, Napóleon, Che Guevara), s igazi tömeggyilkosok is. A róluk írt portrék pedig mindig felmutatnak valami eredetit és új szempontút is.
A könyv nagy kedvencemmé vált: azt hiszem, ez abból is látszik, hogy erről írok a leghosszabban. Mindenkinek csak ajánlani tudom: nagy bizalommal.

Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor - Az ÁVH vezetőjének élete
Jaffa, 2017
A Jaffa Modern magyar történelem sorozatának tavalyi utolsó kötete politikai életrajz, amely tizenöt oldalon keresztül sorolja forrásait a levéltári dossziéktól a monográfiákon át a tanulmányokig. Ugyanakkor olyan érdekes történelmi biográfia is - ráadásul látványos, szuggesztív fedélképpel -, hogy ahányszor ott hagytam az asztalomon a munkahelyemen, mire visszajöttem, mindig beleolvasott valaki... Péter Gábornak, az ÁVH vezetőjének, a Rákosi-diktatúra egyik fő kiépítőjének, a terror egyik fő felelősének az életében nincsen semmi romantikus: mégis olyan izgalmas volt elolvasni az életrajzát, mintha egy jó regény lett volna. Rengeteg kérdésre adott nem egyszer váratlan, néha sokkoló, de nagyon hiteles választ. Mint például: hogyan lett a rendkívül rossz körülmények közül jött, az inassorból kiemelkedő, félárva, tüdőbeteg kisvárosi szabólegényből a kommunista diktatúra államvédelmének első és egyszemélyi vezetője? Hogyan vált élet-halál urává a koncepciós perek és a pártcsatározások korában - miközben neki is diktáltak Rákosi Mátyás apró, napi rendszerességű üzenetcédulái? Mit és mennyit értett meg egyáltalán elvtársai okozta nagy, életveszélyes bukása, majd a Kádár-korszakban leült börtönévei, szabadulása és inkognitó-élete alatt a saját sorsa mozgatórugóiból? Vajon mit gondolhatott a rendszerváltáskor (hiszen 1993-ban halt meg)? Müller Rolf kiváló, könnyen olvasható, elképesztően adatgazdag és alapos életrajza felhasználva a korábbi szakirodalmat és a szerző saját kutatási eredményeit, megdöbbentő képet fest a hatalom kisemberéről, s eközben az illegális kommunizmus működésének, az ÁVH berkeinek és a diktatúra korának beható vizsgálatával egészen új szemszögből mutatja be a Rákosi- (és a Kádár-) korszakot is.

Glenn S. Sunshine: A reformáció fotel-teológusoknak
Koinónia, 2017
Ennek a könyvnek a megjelenését csak véletlenül vettem észre. Még a könyvajánló listámra is utólag kellett felvennem. Nem csoda, hiszen a kiadója romániai. Pedig kár lett volna fel nem figyelni rá: hiszen egy szellemes hangvételű, néhol talán kissé túl könnyed, de összességében igen alapos és részletes összefoglalóját kaptam benne a reformáció történetének a tizenötödik századi előzményektől a harmincéves háború befejezéséig. A könyv szellemes és érzékletesen megírt fejezetekben mutatta be a kor leghíresebb személyiségeit Erasmustól Lutheren és Kálvinon át Melanchtonig, s abszolút érthető, mégis elmélyült és részletekbe menő eszmefuttatásokkal avatott be olyan, általában csak felületesen ismert problémák igazi valójába, mint hogy mit is jelent pontosan a predesztináció tana, miben különbözött a lutheri és a kálvini úrvacsoratan, mi köze volt Kálvinnak az antitrinitárius Szervét Mihály halálához, vagy hogy miképpen gondolkodott Luther a szentségekről és a gyónásról. Amellett, hogy erre a kötetre is rá lehetne írni, hogy mindenféle olyan dologról szól, "amit már tanultál az iskolában, így azt hiszed tudod, de valójában rosszul tudod...", a szöveg mindvégig közérthető és humoros: szinte észre sem vesszük, hogy helyenként könyékig nyúlkálunk a teológiában vagy a politikatörténetben. Így akár középiskolásoknak is bátran ajánlható.
Megjegyzés: Néha egyébként nehezen értek dolgokat: itt volt a reformáció ötszáz éves évfordulója, és - tisztelet a kivételnek - mégsem sikerült hasonló, átfogó, okos, modern történelmi összefoglalásokat megjelentetni magyarul. Tanulmánykötetek születtek, garmadával, mert mindenki konferenciázott. Sok jó szépirodalmi mű is megjelent (kiemelném a Luther- és a Kálvin-regényt: előbbi a nagy-nagy kedvencem is lett, utóbbi írója pedig nemrég József Attila-díjat kapott). De sehol egy friss, modern Luther- vagy Kálvin-biográfia vagy egy rövid, felnőtteknek szóló reformációtörténet. Nem is beszélve egy rövid magyar reformációtörténetről... Nem most kellett volna megírni?

Link
Hármaskönyv 1. - Krimi háromszor 
Hármaskönyv 2. - Luther Márton háromszor
Hármaskönyv 3. - Sherlock Holmes háromszor 
Hármaskönyv 4. - Messzi világok üzennek 
0 Responses