Jurassic Park… Bár régen volt 1993, még ma is elég ennyit mondani, hogy bárki előtt azonnal megjelenjenek a kilencvenes évek talán legsikeresebb szupermozijának filmkockái.


Az Őslénypark, amely majdnem egymilliárd dollárt bevételt hozott készítőinek, minden idők egyik legnagyobb szabású filmje lett. Nem csoda, hiszen benne rémítő és elképesztően valóságos dinoszauruszok sétálgattak egy rejtelmes szigeten, keresztülhúzva a milliomos John Hammond üzleti terveit, s ahelyett, hogy eljátszották volna egy gazdag emberek számára tervezett dinoszaurusz-élménypark háziállatainak szerepét, inkább jurakori önmagukat alakították: szaporodtak, táplálkoztak és öltek.


Vajon valóban ez történne, ha képesek lennénk dinoszauruszokat „előállítani”? – kérdezte a Steven Spielberg rendezte film, amely kiváló keveréke volt az igényes katasztrófafilmnek és a lebilincselő sci-finek. Megtalálható volt benne a kiszámíthatatlan természet és a mindent kordában tartani akaró emberi civilizáció ellentéte, a tudomány felelősségéről való elkötelezett töprengés, hősök, gazfickók és bátor gyerekek ábrázolása. És persze: sok-sok dinoszaurusz a Tyrannosaurus rextől a Velociraptoron át a Triceratopsig, amelyeknek a megvalósításához a robottechnikától az új típusú animáción át a korai számítógépes trükkökig mindent felhasználtak, s amelyek ma, a CGI-korszakban is bátran megállják a helyüket. Nem csoda, hogy tavaly felújított, 3D-s formában is rémisztgethették a lelkes mozilátogatókat, s hogy történetük, az Őslénypark mindmáig két résszel folytatódott, ám jövőre várható a harmadik folytatás, a Jurassic World is…


Ám mindez nem születhetett volna meg Michael Crichton bestsellerszerző nélkül, aki az egész Őslénypark-sztorit megalkotta. Az írót már a Jurassic Park sikere előtt is jól ismerhettük. Az Androméda-törzs című 1971-es sci-fi, amely nagyon sok magyar mozirajongó régi, nagy élménye volt, szintén az ő regényéből készült: a Kádár-korszak forgalmazási szokásai közt szinte egyedülállóan már 1973-ban bemutatták a magyar mozik, s már előtte, 1972-ben megjelent könyvformában is. Az igazi Crichton-korszak azonban a kilencvenes években jött el, amikortól sorra napvilágot láttak azok a könyvei (pl. Az átprogramozott ember, a Gyilkos nap vagy A gömb), amelyekből nagy sikerű filmek is készültek. Mind közül kiemelkedik azonban az Őslénypark. Ha ma, megírása után huszonnégy évvel kézbe vesszük, még mindig pontosan ugyanolyan izgalmas, mint akkor, amikor egy számítógép még valóban csak annyira volt képes, amennyit a park hiperszupernek tartott komputerrendszere teljesít a regényben, s a klónozásról még csak annyit lehetett tudni, amennyi a könyvből kiderül. A tudomány ugyanis juthatott újabb következtetésekre, ám a jól megírt regény továbbra is ugyanolyan izgalmas és zárt egész.


Egy különleges és hihetetlen kaland: képzeletjáték, amelyben megvalósul a lehetetlen, sikerül klónozással újra életre kelteni tizenöt kihalt dinoszauruszfajt. Sikerül átírni az élővilág történelmét, beavatkozni Természetanya működésébe. Vajon milyen véget ér a kísérlet? Tényleg elegendő az akarat, a tudásvágy és a haszonszerzés indíttatása, hogy megpróbáljuk kijátszani a természet erőit?


A könyv érdekes választ ad a kérdésre. S már csak azért is érdemes elolvasni, mert teljesen független a későbbi Jurassic Park-franchise-tól: számos dolog másképpen történik benne, mint a mozifilmben, s néhány apróságban el is tér a végkövetkeztetése a filmétől. Kíméletlen és izgalmas. Igazi Michael Crichton.

A cikk az Ekultura.hu-n: Michael Crichton: Őslénypark
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én  
Minden képen a Tyrannosaurus látható innen, innen, innen, innen és innen.