Boldog új évet!
 
Örömmel és könyvekkel teli 
boldog új évet kívánok a blog minden olvasójának: 
Katherine
Hatosfogat az év végére
John Ford: Hatosfogat (1939)
Sokáig gondolkoztam, milyen poszttal búcsúztassam el a 2017-es évet. Talán azzal, amelyben arról lelkendezem, mennyire tetszik a Helikon Kiadó Agatha Christie-életműsorozatának újabb négy kötete? Vagy azzal, amely A fantasztikus irodalom klasszikusai című Attraktor-sorozat első két darabjával foglalkozik: a Vörös Szonja és A zafír szirén című kötetekkel? Esetleg azzal, amely az én Dantém után az én Petrarcámat mutatja be?
Nos, mindezekre végül inkább a már alig várt, 2018-as évben fog majd sor kerülni. Most pedig inkább egy afféle vegyes ízelítő következik: öt olyan könyvet szeretnék ajánlani, amelyet nagy élmény volt megismerni, s amelyekről már egy ideje nagyon szerettem volna írni itt, a blogon.
Íme a hatosfogat az év végére.

Ritka sci-fi-klasszikus - Francis Godwin: Ember a Holdon
Attraktor, 2015, fordította: Kiss Sándor
Egyik viszonylag friss felfedezésem ez a pompás könyvecske. Sokáig haboztam, elolvassam-e, aztán rögtön nagy kedvencemmé vált. Tartalma néhány sorban összefoglalható. Egy spanyol utazó és feltaláló különleges repülő szerkezete segítségével eljut a Holdra. Megismeri az ottani társadalmat, a holdlakók nyelvét, mondáit (úgy vélik például, hogy ősük a Földről érkezett), zenéjét (amely szoros kapcsolatban áll az általuk kiejtett beszédhangokkal), tudományát és technikáját. Végül kényszerűségből visszatér a Földre, ahol azonban nemigen hisz neki senki: így kénytelen megírni beszámolóját, amely a művelt angol olvasóközönségnek ajánlva jelenik meg. Sovány tematika egy 19. századi sci-fihez? Nos, talán tényleg az lenne... Ám az Ember a Holdon kiadási dátuma - 1638. A kis munka valójában a következő teljes, ékes, barokk címet viseli: Ember a Holdon, avagy egy Holdra történt utazás leírása Domingo González, a sebes hírnök tollából. Az ötletes történet, amely több órára a székhez szögezett, a 17. században jelent meg, öt évvel írójának, egy tudós angol püspöknek a halála után: muzeális sci-fi előfutár tehát. És mégsem múzeumba való, hiszen lebilincselően (ál)tudományos, szórakoztatóan csevegő, s igazán eredeti Hold-utópiát felrajzoló regény, amelyet mindenkinek csak ajánlani tudok. Nem utolsósorban pompás illusztrációiért is!

Antik regény - Kharitón: Kallirhoé - Ógörög szerelmi történet
K. u. K., 2006, fordította: Orosz Ágnes
Még áprilisban, nosztalgiázva írtam egy posztot öt kedvenc ókori regényemről. Nem sokkal később jutott eszembe, hogy láttam valahol még egy ókori görög könyvet, csakhogy kifejezetten modern borítója alapján nehezen tudtam eldönteni, esetében egy modern szépirodalmi kalandról, vagy valóban egy antik műről van-e szó. Utánaolvasva persze kiderült, hogy még az is lehet, hogy ez a legkorábbi ránk maradt antik görög regény, hiszen vagy az 1. vagy a 2. századból való. (Ha az előbbi, akkor még a Daphnisz és Khloénál is korábbi lehet.) Történetszövése az általam annyira szeretett: egymástól elszakadó, egymást megtagadó, elveszítő, újra megtaláló, a sors keserveit méltósággal viselő szerelmespár a főszereplő: a szép és okos Khaireász, akit azonban álnok ismerőse féltékenységre gyújt felesége iránt, s az istennői szépségű gyermeklány-feleség, Kallirhoé, akit a csapás annyira lesújt, hogy holtnak hiszik, eltemetik, s a sírból kalózok szabadítják ki, hogy rabszolganőként távoli országba hurcolják. Az egyedülálló, lélektanilag hiteles jellemábrázolás és a sok színes kaland gyorsan kései kedvencemmé tette az egyébként igen szép kiállításban, remek fordításban kiadott regényt.

Óriási kihívás - Martin Walser: Kényszervirágzás
Typotex Világirodalom, Typotex, 2017, fordította: Nádori Lídia
A ma élő (egyik?) legnagyobb német író lenyűgöző nagyregényét kihívás volt elolvasni. De megérte. A monumentális kötet 464 oldalas, igazán nagyszabású azonban nem a terjedelmétől lesz, hanem a témaválasztásától. Első közelítésben pár szereplős, lélektani kamaradráma: a főszereplő, hetvenes éveiben járó Karl von Kahn mindennapjainak regénye. A befektetéssel foglalkozó úr üzletember reggeltől estig, ám sajátossága, hogy üzleti sikereit és befolyását intelligenciájával, kulturáltságával, széles látókörével és vonzó emberségével szerezte meg, nem pedig korrupcióval vagy lehengerléssel. Épp ezért azonban hallatlanul sérülékeny egész egzisztenciája. Ha valamiért már nem lenne önmaga (a vonzó, okos, megbízható, vállalható múlttal rendelkező Karl von Kahn), akkor valószínűleg nem lenne többé semmi. Épp ezért, szembesülve azzal, hogy körülötte mindenki öregszik (vagyis nyilván ő is), elképesztő másodvirágzás (avagy kényszervirágzás) tör rá. Keresi önmagát, mint egy tizenéves kamasz: s közben látja, mások hogyan veszítik el önmagukat. De egyáltalán: mi egy ember? Amilyennek született, vagy amilyenné alakította magát? És mi történik, ha az idő megfosztja az önalakítás, önáltatás és önteremtés lehetőségétől? Jeles könyv: igazi, inspiráló olvasmány.

Kedves emlékeztetés* - Michael Hjorth - Hans Rosenfeldt: Méltatlanok
Skandináv krimik, Animus, 2017, fordította: Dobosi Beáta
Néha jó beleülni egy már kiült karosszékbe, vagy belelépni egy kényelmes cipőbe. Körülbelül így éreztem, amikor elkezdtem olvasni a svéd szerzőpáros ötödik Sebastian Bergman-regényét. Az önző és rossz modorú kriminálpszichológus ezúttal celebek halála ügyében nyomoz: a tévés személyiségekkel, valóságshow-sztárokkal az után végez a rejtélyes gyilkos, hogy kitölteti velük a hatvankérdéses alapműveltségi tesztet. Ha megbuknak, meghalnak. A napjainkban mindennél aktuálisabb kérdésekre - mi az az alapműveltség? mi egy nemzet közös tudása? miért járunk iskolába, mi köze az iskolai anyagnak az élethez? - igencsak nem hagyományos válaszokat adó sorozatgyilkos után a Királyi Nyomozóhatóság már megismert csapata veti magát. És talán ez a történet egyetlen gyenge pontja. A szerzőpárosnak már olyan sok szereplője, olyan sok félbehagyott narratívája és még meg nem oldott karakterproblémája van, hogy az már szinte túlfeszíti egy skandináv krimi kereteit. Bizalommal ajánlom mindenkinek a könyvet, aki szereti a fordulatos krimit és már ismeri Bergmant: de sajnos igaz, hogy a történet kétharmadából jószerint semmit sem fog érteni az, aki nem olvasta az előző négyet. Bízom benne, hogy a hatodik rész egy kissé rendet tesz a zűrzavarban: már alig várom.

Szerelmi regény - Iréne Frain: Marie Curie szerelmei
Typotex, 2017, fordította: Mihancsik Zsófia
A regényes életrajzi könyvet egy történésznő írta egy tudósnőről. Elképesztő mennyiségű feldolgozatlan forrás alapján új életrajzi felfedezésekre jutott, mégis szerelmi regényt írt. A könyv a világhíres, kétszeres Nobel-díjas tudós, a lengyel születésű Marie Curie egyetlen évéről szól: 1911-ről. Ebben az évben kapta meg a második, kémiai Nobel-díját - ám ekkor derült fény rövid, ám annál szorosabb viszonyára is Paul Langevin fizikussal, munkatársával és barátjával. Madame Curie kapcsolatuk kezdetekor már négy éve özvegy volt, Langevin azonban boldogtalan házasságban élt. A korabeli bulvársajtó Curie ellen fordult. Kétségbe vonták tudósi kompetenciáját, hazafiasságát, tisztességét. Házasságrombolóként állították be. A dolog pikantériája, hogy az újságíró, aki cikkeiben Langevin férjétől elhidegült, csalódott és agresszív feleségét mártírként, míg a szerelmes, Paul válásában és egy közös életben reménykedő Curie-t becstelen nőstény ragadozóként állította be - Langevin sógora volt... Marie és Paul szerelme véget ért, a karaktergyilkosság azonban nem sikerült: Marie Curie megkapta a Nobel-díjat, s tovább foglalkozott igazi szerelmével - a tudománnyal. A kötet, amely bemutatja első, férje iránt érzett nagy szerelmét is, talán ezért a legizgalmasabb: hitelesen beszél egy sokak által puritánnak, szürkének ismert nő őszinte érzelmeiről, s egyúttal árnyalja egy nagy tudós jellemképét is.

Szakszerű legendárium - Noah Isenberg: Nekünk megmarad Casablanca
Európa, 2017, fordította: Prekop Gabriella
Úgy gondolom, senkinek sem kell bemutatni a Casablancát. A halhatatlan, három Oscar-díjas filmalkotás többszörösen is magyar: egyrészt a Magyarországról Hollywoodba jutott Kertész Mihály rendezte, másrészt nehéz lenne elképzelni Karl szerepében bárki mást, mint a magyar Szőke Szakállt, Ugarte pedig nem lehet senki, csakis a szintén magyar Peter Lorre. Ha pedig ehhez még hozzáadjuk, hogy a három fiktív főszereplő közül a nemes és hősies Victor Laszlo (angol helyesírással) nem cseh és nem is szlovák, hanem neve alapján egyértelműen magyar, igazán nem kell több, hogy egy kicsit a sajátunknak tartsuk az idén hetvenöt éves filmet. Noah Isenberg filmtörténész és egyetemi professzor magvas és szórakoztató könyvéből rengeteg alapos, adatolt és izgalmas információt tudhatunk meg a forgatókönyv születéséről, a forgatásról, sőt, a film utóéletéről is.** Kiderül, miként vált egy sietve leforgatott, ám már akkor reménytelien jónak tartott moziból filmtörténeti klasszikus, nagy eszmék szimbóluma, a világ (egyik) kedvenc filmje. És számos tévhit is eloszlik: meggyőződhetünk róla, hogy Ronald Reagannek sosem ajánlották fel Rick szerepét, hogy Max Steiner sosem akarta kihagyni az As Time Goes Byt a zenei anyagból, vagy hogy Sam (Dooley Wilson) minden számát maga énekli (viszont nem ő zongorázik). Minden Casablanca-kedvelőnek pompás, ajánlott olvasmány a könyv, megvenni, polcra tenni érdemes emlék, tele titkokkal, érdekességekkel és remek képekkel Humphrey Bogartról, Ingrid Bergmanról, Paul Heinreidről, Claude Rainsről és a többiekről.

*Igen, tudom, hogy ennek a kifejezésnek így nincs igazán értelme, de vagy tíz éve szeretném leírni valahova, hogy hódoljak a Csillagkapu-sorozat iránti imádatomnak. Ott több jelenetben is használják a nice recalling kifejezést, és a számomra legkedvesebbnél valóban így ültette át a szinkronszöveg írója: kedves emlékeztetés. A Méltatlanok pedig tényleg leginkább abból "él" meg, mint önálló kötet, hogy emlékeztet az előző négy regényre, és így jó vele nosztalgiázni.
** Csak azt az egyet sajnálom, hogy, bár a könyv beszámol róla, hogy a magyaroknak is milyen fontos film lett a Casablanca, s milyen nevezetes szinkron készült hozzá, mindezt csak Gazdag Gyula filmrendező emlékezéseire alapozza, aki nem mulasztotta el a keserű megjegyzést: "a hazai színészek és színésznők, akik a hangjukat adták, nem voltak éppen ideális választások (Bergman magyar hangja igencsak sírós-nyafogóssá tette a karaktert - emlékszik Gazdag)". Jó példa ez arra, hogy mi magyarok csak pocskondiázni tudjuk magunkat. Hogy Kálmán György, aki a Rick-figura életuntságára teszi a hangsúlyt, Váradi Hédi, akinek valóban nőiesebb a hangja, mint Bergmannak, vagy Avar István, aki talán öntetszelgőbbé formálja Lászlót, mint Heinreid maga, jó választás volt-e, ízlés dolga. De valóban ennyit ér egy klasszikus magyar szinkron és hírünk a nagyvilágban, hogy csak szidjuk? Mert akár azt is meg lehetett volna említeni, milyen tökéletességgel köpi a szavakat Somogyvári Rudolf Strasser őrnagyként. Vagy épp, hogy Agárdy Gábor (hangja) valósággal a magyar Claude Rains - de tényleg: aki nem hiszi, váltson hangsávot mondat közben a DVD-n!
A MesterMűvek sorozat Történelmi alfolyama
2017 decemberére újabb alfolyam csatlakozott a MesterMűvek eddigi négy (Klasszikus, Dark, Science Fiction és Fantasy) alfolyamához. Bár egyelőre még csak egy kötetet számlál, elkészítettem a bibliográfiai bejegyzését: hiszen már ez az egy is igazi változatosságot hozott az olvasmányaim közé.

1. Sir Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg (The White Company, 1891), 2017

A sorozat valószínűleg Arthur D. Howden Smith Szürke Hajadon című művével folytatódik majd.

A MesterMűvek sorozat Klasszikus alfolyama
A MesterMűvek sorozat Science Fiction alfolyama
A MesterMűvek sorozat Fantasy alfolyama 
A MesterMűvek sorozat Dark alfolyama 
Színház az egész - A Magvető drámasorozata
A könyvesboltokban járva-kelve puritán, mégis ötletes külsejű könyvek tűnhetnek fel mostanában: fekete borítós Shakespeare-ek és egy Pokol Dantétól, stílszerűen vörösben. Ez a Magvető Kiadó új drámasorozata, a Színház az egész, amelyben nem egyszerűen jó művek kerülnek kiadásra, hanem csupa olyan, amelynek Nádasdy Ádám készítette el a műfordítását.
A Pokol kiadása egy ígéret beteljesítése volt: hiszen a Nádasdy-féle, teljes Dante-fordítást 2016-ban igényes, kemény kötéses, illusztrált, ám több mint hatezer forintba kerülő díszkiadásban megjelentető Magvető már akkor utalt rá, hogy készül majd a műből olcsó kiállítású, a diákok és a nagyközönség számára könnyebben elérhető változat is. Ugyanígy Shakespeare művei is általában reprezentatív összkiadásokban kerülnek a boltokba: most azonban önmagukban, modern külsővel vihetjük őket haza.
Mivel a kis könyvek stílszerűen 999 Ft-ért megszerezhetők, elmondható, hogy valóban diákkönyvtár-sorozatról van szó - de az ilyenekre jellemző megalkuvások nélkül. A négy eddigi borító ugyan visszafogott (és egy kissé fura: vajon egy sokat olvasandó, gyűrögetendő, pakolászandó könyvet tényleg sérülékeny feketébe kellett csomagolni?), de - talán éppen ettől - jellegzetes és igazán trendi: az író neve és a cím apró reflektorokból rajzolódik ki, amelyek enyhén és kellemesen dombornyomottak. A belső papír jó illatú és jó minőségű, a szövegtükör igen szép, a drámasorok még számozást is kaptak. Sok a Nádasdytól megszokottan eredeti és izgalmas lábjegyzet, s mindegyik könyv kapott egy a cselekményt összefoglaló és magyarázó rövid utószót is.
A legpompásabbak azonban maguk a fordítások: alig várom, hogy végre A velencei kalmár Nádasdy-féle szövege is napvilágot lásson a sorozatban.

Shakespeare: Hamlet, 2017
Shakespeare: A vihar, 2017
Shakespeare: Lear király, 2017
Dante: Pokol, 2017
Karácsony
Minden olvasómnak áldott, békés, boldog
karácsonyi ünnepeket kívánok:
Katherine
3+1 karácsonyi őrületem
Ez az adventi bejegyzés négy olyan dologról szól, amit az idei karácsony alkalmából fedeztem fel.

1. LED-es mécses karácsonyra
Mióta felfigyeltem rá, kiderült, mindenkinek van ilyenje. A neten egy helyütt ez a magvas mondat olvasható a hirdetésében: "Ez a mécses kamu - nincs se láng, se hamu!" Azok után, hogy a legutóbbi adventi koszorú, amivel találkoztam, kigyulladt (szerencsére nem volt a sajátom), megnyugtató, hogy mécseseim finom, remegő fénye nem nyílt láng, hanem egy apró elem következménye.

2. Grincsfa karácsonyra
Biztosan tavaly is létezett már ilyen, csak nem tűnt fel: idén viszont állandóan az utamba akad egy-kettő - és szinte kivétel nélkül nagyon tetszik (csak a neve nem, mert a Grincset sose szerettem). Itt-ott csúfakat is látni, túlkarcsúsított, szinte befont darabokat: számomra a széles aljú, keskeny tetejű forma az ideális, szerintem a műremek másik neve is ezekre az arányokra utal - a manósapka. Maga a fa pompás keverék: mű-fa - és mégis természetes, csak csinálmány - és mégis valódi növény. Bohókás és nagyon megszerethető úgy is, hogy nem igényel igazi elköteleződést a talpba faragástól a díszítésig. Idén a sajátom már rám talált: kérdés, hogy milyen sikert arat majd azoknál, akik találkoznak vele.

3. Önoltó fényfüzér karácsonyra
Mindig is szerettem volna egy saját fényfüzért: egyfélét, tiszta, harmonikus és visszafogott csillogásút, meleg sárga színűt. Tekintve azonban, hogy három színes füzért is kaptam ajándékba korábban, tisztelettel meg kellett várnom, míg kiégnek (egyet pedig elajándékoztam). Idén végre olyan a fényfüzérem, amire mindig is vágytam: ráadásul hat óra után eloltja önmagát... Bónusz.

+1. Luther Márton karácsonyra
Remélem, a reformáció nagy alakja nem sértődik meg a társaságtól. De különös módon ő is az idei karácsony nagy meglepetése lett számomra: hiszen 500. évforduló ide vagy oda, a vele foglalkozó és tőle származó művek nagy része csak az őszi időszakra érkezett meg a könyvesboltokba, következésképp nálam karácsonyi ajándék lett belőlük. Így A 147. zsoltár magyarázatából (Harmat, 2017), az Asztali beszélgetésekből (Helikon, 2017), és Cs. Szabó Sándor Luther című regényéből (Harmat, 2017) is. Sőt, még felfedeztem magamnak a Magyar Luther Könyveket és a Magyar Luther Füzeteket. Ki hitte volna, hogy a nagy reformátor ennyire eredeti szerző, bölcs tanító és szellemes ember volt? Persze gondolhattam volna arról, aki a - hamis - legenda szerint először állított családi karácsonyfát Európában...
Dickens minden eshetőségre
Charles Dickens örökzöld példázata, a Karácsonyi ének igazi karácsonyi klasszikus. Szerzője 1843. december 19-én jelentette meg először - és mire eltelt egy év, a történet már a 13. kiadásban látott napvilágot. Nálunk is rendkívül népszerű, s idén négyféle alakban is a karácsonyfa alá tehető.
Az Európa Kiadó friss megjelenése a Karácsonyi történetek című gyűjteményes kötet, amelyben Dickens olyan klasszikus írásai találhatóak meg egybekötve, díszes borítóban, mint a Harangszó, a Házi tücsök, Az élet csatája, A szellem embere - és persze a Karácsonyi ének. A könyv új fordításokat tartalmaz N. Kiss Zsuzsa és Barkóczi András tollából.
Szintén idén került a boltokba a Holnap Kiadó mesekönyve Karácsonyi ének címen. Ebben a jól ismert kisregényt László Noémi mesélte újra olvasni frissen megtanult gyerekeknek. A különleges képeskönyvet Szimonidesz Hajnalka szegletesen bájos rajzai teszik kedvessé.
Bár tavalyi kiadás, jelenleg is kapható az eredeti mű hangoskönyvként, mégpedig Kern András tolmácsolásában. A Vígszínház művésze, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, aki idén karácsonyra már Rejtő Jenő hangoskönyvekkel készült fel, H. László Éva magyar szövegét olvassa fel a Hungaroton-lemezen.
Végül, bár 2015-ös kiadás, utánnyomásban változatlanul kapható a Helikon Zsebkönyvek 25. kötete, a Karácsonyi ének Illés Róbert új fordításában. A sorozatba az ő leporolt, megújult szövegével került be Robert Louis Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde-ja is, amely így pompás, friss olvasmánynak bizonyul, de Elmore Leonard és Bear Grylls olvasói is jól ismerhetik a szövegeit. Én idén ezt a könyvet olvasom újra, mint az én Karácsonyi énekemet.
Bármelyiket is választjuk azonban, egy biztos: a Karácsonyi ének örök történet, jól eshet olvasni adventkor és karácsonyeste is.
Elfelejtett detektívregények 14. - Anthony Berkeley
Az Elfelejtett detektívregények sorozat 2011-ben indult itt, a blogon. Benne olyan írókról igyekszem írni, akiktől remek krimik jelentek meg magyarul a huszadik század elején, netán a tizenkilencedik század végén, mára azonban munkásságuk méltatlanul feledésbe merült. A sorozat idén is folytatódik, S. S. Van Dine, Mignon G. Eberhart, Alice Campbell, Mary Roberts Rinehart, Charles Baldwin, Philip MacDonald, Milton M. Propper, Patricia Wentworth, Cicely Fraser-Simson, Mansfield Scott és Anna Katherine Green után ezúttal Anthony Berkeley következik, a rejtélyfejtés koronázatlan királya.

Anthony Berkeley Cox (1893-1971) angol detektívregény-író munkássága tökéletes példája az angolszász feladvány-krimi irányzatának.

Könyveiben ugyanis az élet drámája egy-egy nehéz és megfejteni kínálkozó rejtély elemévé, a bűneset pedig - legyen bár gyilkosság - egy sokféleképpen megoldható logikai feladat kiindulópontjává válik. Hogy mégis élvezetesek a regényei, az a bennük szereplő eset kellemes bonyolultságának és az elbeszélést átható finom iróniának köszönhető. Akik annak idején azzal "mentegették" a krimiolvasást, hogy az nem más, mint a rejtvényfejtés egy szellemileg lebilincselőbb és izgalmasabb alternatívája, igazi paradicsomra találtak Berkeley munkásságában. Akik viszont inkább az életszagú bűnügyi regényeket, netán a hard boiledot kedvelik igazán, manapság gyakran minősítik lenézően unalmasnak a könyveit.

Én kifejezetten rajongok A mérgezett csokoládé rejtélyéért, amióta csak olvastam. Adott egy feladvány, egy bűneset, s egy amatőr detektívklub, amelynek szorgos és előkelő társaságbeli tagjai azzal ütik el az idejüket, hogy beható vizsgálat alá veszik a megtörtént eseményeket, s kikérdezik a bűneset tanúit - majd pedig valamennyien kidolgozzák a maguk megfejtését a mérgezett csokoládé rejtélyére. Mind a hét megoldás teljesnek és hihetőnek tűnik, mindaddig, míg végül el nem jutunk a megdöbbentő, egyetlen valódihoz... A tükörszimmetrikus szerkesztés, a játékos találgatások és a sok logikai fejtegetés mellett igazán izgalmas krimit csukhatunk be - némi megdöbbenéssel -, ha elértünk a regény végére. Sajnos azonban ez az angol író egyetlen "modern" kiadásban megjelent regénye (1976-ból), s tudtommal azóta sem adtak ki tőle semmit. Így elmondható, hogy a szerzőt szinte teljesen elfelejtették nálunk, miközben hazájában továbbra is népszerű.

A Watfordban született író újságíróként kezdte, s 1925-ben jelentette meg első regényét, a The Layton Court Mysteryt (magyarul A dilettáns detektív), amelyben kitalálta sokszor igazán ellenszenves, mégis zseniális nyomozófiguráját, Roger Sheringhamet, akinek aztán összesen tíz detektívregényt szentelt. A mérgezett csokoládé rejtélye ezek közül az ötödik volt.

Másik kedves hőse a középkorú Ambrosius Chitterwick, a papucs alatt tartott unokaöcs, aki élete értelmét a nyomozgatásban találja meg: s jóval több szívjósággal és beleérző képességgel rendelkezik, mint Sheringham vagy a rendőrség.

Az író Francis Iles álnéven is írt: s bár e regényei közül egy sem jelent meg magyarul, nálunk is bemutatták a Before the Fact című, 1932-es regényéből Alfred Hitchcock által 1941-ben rendezett filmet, a Suspiciont (Gyanakvó szerelem). A két főszerepet Cary Grant és Joan Fontaine játszotta, utóbbi ezzel nyerte el első és egyetlen Oscar-díját mint legjobb női főszereplő.

Anthony Berkeley összesen huszonegy regényt és hat novellát jelentetett meg életében, továbbá részt vett az 1930-ban általa alapított, híres Detection Club szerzői által közösen készített, két sokkezes regény megírásában is. (A klub néhány nevezetes tagja: Agatha Christie, Margaret Cole, Orczy Emma, Dorothy Sayers, G. K. Chesterton, Freeman Wills Crofts, R. Austin Freeman.)

Magyarul a Palladis jelentette meg két regényét. A lebegő kéz főszereplője Chitterwick, A dilettáns detektívé Roger Sheringham (1). A mérgezett csokoládé rejtélyével és egyetlen antológia-elbeszéléssel ezek alkotják a magyar Berkeley-korpuszt. Azonban - bármilyen csekély is az elolvasható művek száma - én mindenkinek csak ajánlani tudom ezt az igazi klasszikuskrimi-írót a messzi múltból.

Link
Anthony Berkeley magyarul megjelent művei
Elfelejtett detektívregények 1. - S. S. Van Dine
Elfelejtett detektívregények 2. - Mignon G. Eberhart 
Elfelejtett detektívregények 3. - Alice Campbell
Elfelejtett detektívregények 4. - Mary Roberts Rinehart
Elfelejtett detektívregények 5. - Charles Baldwin
Elfelejtett detektívregények 6. - Philip MacDonald
Elfelejtett detektívregények 7. - Milton M. Propper
Elfelejtett detektívregények 8. - Öt régi jó könyv
Elfelejtett detektívregények 9. - Patricia Wentworth
Elfelejtett detektívregények 10. - C. Fraser-Simson
Elfelejtett detektívregények 11. - Mansfield Scott
Elfelejtett detektívregények 12. - Öt jó régi könyv
Elfelejtett detektívregények 13. - A. K. Green 

(1) Utóbbi kötet érdekessége, hogy iszonyú nehéz rálelni a netes adatbázisokban, mivel Berkeley neve nem szerepel benne, sem rajta. A szerző neve helyén kérdőjel áll. Ez nem a magyar kiadás furcsasága: Berkeley volt az, aki első könyvét ? szerzőnéven adatta ki, a másodikat pedig szintén névtelenül, mint "A The Layton Court Mystery szerzője" (mintha a 18. században lennénk...). Ez sok gondot okoz: eleve kár, hogy a Berkeley-könyv magyarul nem a A Layton Court rejtélye címet kapta, vagy valami hasonlót, mert akkor nehéz lenne összetéveszteni más regényekkel. Ráadásul azonban a valódi dilettáns (vagyis tanácsadó) detektív Sherlock Holmes, s az ő egy történetét, jelesül az azóta már a valódi, A Négyek Jele címen is kiadott kalandját (The Sign of the Four, 1890) ismerték magyarul 1903 óta Dilettáns detektív címen (Tury Gyula fordította le így). Még 1990-ben is megjelent egy Mikes Lajos-fordítás a regényből A dilettáns detektívként, s persze a Fapadoskönyvnek is ezt volt muszáj reprintelni... Így ha rákeresünk Berkeley regényének címére, csőstül jönnek a Doyle-ok.
Edgar Wallace-nak pedig van egy A dilettáns zsaroló címen lefordított kötete. Ez a könyv magyarul egy kiadási katasztrófa, bár egyébként nagyon izgalmas. Az eredeti címe The Missing Million (1923), magyarul pedig egyetlen fordítása (Balogh Barnáé) létezik három és fél címen... 1928-ban a Pantheon adta ki Az elveszett millió címen: jó cím, hisz megegyezik az angollal. Ezt a könyvet reprintelte a Mezőgazdasági 1989-ben, s ki tudja, miért, átnevezték A "dilettáns" zsarolóvá. Jött a K. u. K., ők 2008-ban adták ki színugyanezt, de az ő címük így szólt: Az eltűnt millió. Alcím: A dilettáns zsaroló. Végül a Fapadoskönyv is beszállt a dologba, a fordítás még mindig ugyanaz, de a cím A dilettáns zsaroló. Nem igazán értem, egyáltalán mitől dilettáns a könyvbéli zsarolás... Viszont: talán e címváltozat hatására Berkeley A dilettáns detektívje esetében több helyen feltűnt Edgar Wallace mint szerző - tévesen.
Az OSZK persze a szokásos adatgazdagsággal siet az érdeklődők segítségére: két példányuk is van a Berkeley-kötetből, de egyikhez sincs szerző kapcsolva, 2017-ben, kilencvenkét évvel a regény megírása és 87 évvel a magyar kiadása után...
Reneszánsz remekírók 4. - Humanista olvasmányok
Ismét reneszánsz irodalom, ezúttal egy időre utoljára. Az eddig bemutatott filozófiai és illemtankönyveken kívül van ugyanis még négy olyan reneszánsz könyvcsemege, amelyet mindenkinek szeretettel ajánlok fogyasztásra.

Machiavelli: A fejedelem
Helikon, 2015
Fordította: Lutter Éva
A reneszánsz irodalom megkerülhetetlen könyve uralkodótükör, politikai és vezetői tanácsadó - továbbá a kétszínűség kézikönyve. Persze csak akkor, ha feltételezzük, hogy szerzője nem leleplező, szembesítő, szatirikus célzattal írta, hanem egyszerű, higgadt tudósmentalitással. Az 1513 táján befejezett könyvet csak a szerző, Machiavelli (1469-1527) a firenzei diplomata, jogász és író halála után, 1532-ben merték kiadni, s bár mindenki olvasta, szinte azonnal indexre került. Il Principe, vagyis az itáliai uralkodó ugyanis a könyvecske szerint jól teszi, ha meggondolja a döntéseit, vagy ha igyekszik a nagy ókori uralkodókhoz hasonlítani egyben-másban, jó hadvezér kíván lenni, vagyonos és bőkezű, de ennél jóval fontosabb, hogy általában erőt kell mutatnia, sőt, akár kegyetlenséget is  (néha kis könyörülettel váltogatva), körültekintően kell használnia tanácsadóit és még körültekintőbben a kiszámíthatatlan tömeget, és igyekeznie kell erényesnek látszania - mert annak lennie viszont nem szükséges... Nos, remélhetőleg valóban Cesare Borgia és más Machiavelli-kortársak gaztetteit mutatja be a kis könyv: s nem fogadják meg a mai vezetők egyben-másban.
A művet először Perlaky Sándor fordította le A' fejedelem címen (Trattner-Károlyi, 1848). Második magyar változata már A fejedelem címmel Orbán Dezsőtől származik (Franklin, 1906), a harmadik pedig Lányi Margittól (Phőnix, 1939, 1944). A következő változatot, amely csak szemelvényes volt, Juhász Vilmos készítette, kötetében, A fejedelemrőlben Machiavelli munkája együtt szerepel Nagy Frigyes Antimachiavellijével (Officina, 1942, 1944). Utóbbinak azóta sincs új fordítása, Juhász szövege szerepelt az 1991-es, Kossuth-féle, új válogatásban is, ugyanott, ugyanekkor megjelent újra A fejedelemből készült válogatás is.
Lutter Éva szövege 1964-ben készült el, s önálló kötetben azóta kilencszer jelent meg (Magyar Helikon, 1964, Európa, 1976, 1987, Magyar Hírlap, Heti Klasszikusok, 1993, Kossuth, 1996, 2001, 2002, Cartaphilus, 2006, Helikon, 2015) és bekerült a Niccolò Machiavelli művei, Európa, 1978 kötetbe. Szerintem ez a legjobb, a klasszikus fordítás.

Pietro Aretino: Beszélgetések, avagy a Hat nap
Eötvös József Könyvkiadó, 2003
Fordította: Simon Gyula
Vitatott könyvet fedezhettem fel újra, amikor Simon Gyula fordításában a kezembe került. Jóval korábban találkoztam már Aretino (1492-1556) művével (legalább is azt hittem): egy zöld, kemény kötéses kötet volt ez, a borítón Szász Endre kurtizánfestményével. Címe: A hetérák tudománya, vagy hogyan oktatta ki Nanna, a híres kurtizán lányát, Pippát a szerelem művészetére. Ez az 1921-ből való, névtelen magyar változat már kiállításában is csak egy vonzóan pornográf mű volt -  és hiányos. Ahogyan ugyanis a Beszélgetések utószavából kiderül, még az 1959-es Aretino-összkiadásba is Gáspár Endre csak két nap anyagát fordította le. Nem csoda: a műhöz minden fordító, irodalomtörténész és nyilván olvasó is úgy viszonyult, hogy csak valami nagyon disznó itáliai pajzánságot tart a kezében. Holott Aretino, a harsány modorú író és költő, aki többször is modellt állt Tizianónak, különleges egyéniség volt, s írt petrarcai költeményeket, komédiákat és vallásos filozófiai elmélkedéseket is, amilyen a Krisztus embersége. Jól fordítva (Ariosto és Dante értő tolmácsolója által), teljes és hiánytalan szöveggel a Beszélgetések (1534-36) is igazi irodalom, mégpedig szerzője fő műve. A Dekameron negatív parafrázisa, stílusparódia és neoplatonista szerelemtan, egyúttal pedig varázslatos felépítése egy összetett jellemnek: hiszen Nanna, a szabadszájú és szabadon gondolkodó nőszemély pusztán szavakból születik meg és válik lélegző, valóságos lénnyé az olvasó szeme láttára.
A mű egyetlen valódi, teljes fordítása a fent említett. Két hiányosan fordított részlet, A hetérák tudománya és Az apácák élete (egy névtelen fordításában) 1921-ben jelent meg Bécsben (Hellas Verlag / Fischer). Ezeket a rendszerváltás után újra kiadták nálunk: A hetérák tudománya, Képes 7, 1990, illetve A hetérák tudománya - Az apácák élete, Littera, 1990. Két nap története Gáspár Endre fordításában szerepel a Pietro Aretino Válogatott írásai, Gondolat, 1959 kötetben.

Angelo Poliziano: Stanzák - Orfeusz története
Eötvös József Könyvkiadó, 2003
Fordította: Simon Gyula
Függetlenül attól, hogy a felsőoktatási tankönyvként, oktatási segédanyagként megjelenő Eötvös Klasszikusok nyomdatechnikailag sosem lesznek elég tökéletesek ahhoz, hogy méltón idézzék meg a képzőművészeteket, Poliziano jelen könyve elválaszthatatlan azoktól a Bottticelli-festményektől, amelyek a borítóját díszítik - így a Vénusz születésétől és a Tavasztól. Ugyanaz a reneszánsz, neoplatonista élet-, szerelem- és művészetfilozófia hozta létre mindegyiket, a Stanzák látomásos, szuggesztív vizualitásával lenyűgöző sorát és a színdarabként is előadható, kecsesen verses Orpheusz-történetet. Sőt, azonosak a szereplőik is: hiszen igen valószínű, hogy a Botticelli-féle Vénusz és Flóra gyönyörű modellje Simonetta Vespucci volt, Giuliano Medici szerelme, aki a Stanzákban a szinte elérhetetlen, bűbájos Simonettaként jelenik meg a varázslatos erdőben, ahol találkozik Iulióval / Juliussal, vagyis az ifjú Medicivel, akit Botticelli is nem egyszer megfestett, a Tavaszon például Merkúrként. Hozzá, az ő városába, Firenzébe indítja el Venus saját birodalmából az ámorokat a sajnos befejezetlen mű második részében, hogy szerelmet és boldogságot vigyenek magukkal a halandók világába. Poliziano (1454-94) mint "udvari ember" kapott parancsot a mű megírására, de az 1475-ös mű sokkal több lett, mint egy udvari ünnep átstilizálása: igazi, gyönyörű reneszánsz költészet.
A műveket 2003 előtt nem adták ki Magyarországon, a szerzőtől mindössze kilenc stanza és hét dal volt ismert antológiákból.

Boccaccio: Dante élete
Kriterion, 1986
Fordította: Füsi József
A Dekameront, Boccaccio (1313-75) halhatatlan novellagyűjteményét mindenki ismeri: én is nemrég írtam a blogon róla és a hasonló művekről (Boccaccio és társai - Novellák a 13-16. századból - Első rész). Az író azonban tudós is volt: így többek közt foglalkozott azzal is, hogy magyarázatokat adjon az Isteni színjátékhoz. S úgy tűnik, minél többet olvasott Dantétól és Dantéról, annál inkább érdekelni kezdte az ember a művek és gondolatok mögött. Így született meg 1357 és 1362 között a Dante élete, ez a könnyed és szórakoztató stílusban megírt reneszánsz életrajz, amely érdekessége mellett gondosan elrendezett, hatalmas mennyiségű feldolgozott anyagával is elképeszt. Bár Boccaccio mindössze nyolc éves volt, amikor Dante meghalt, az életrajzot olvasva mégis úgy érezhetjük, egy szemtanú, egy kortárs beszámolóját olvassuk. Boccaccio meg akarta idézni az igazi, hiteles Dantét, s végül - úgy érezhette - még személyiségének mélyére is sikerült behatolnia. Persze egyben-másban biztosan tévedett. Mégis, elolvasni a Dante életét annyi, mint személyesen találkozni az itáliai irodalom két klasszikusával egyszerre: Dantéval és - Boccaccióval.
Füsi József fordítása az egyetlen magyar nyelvű: s mindössze három ízben jelent meg eddig. Róma Kiadóvállalat, 1943, Magyar Helikon, 1979, Kriterion, 1986.

Linkek
Reneszánsz remekírók 1. - Kalandozás képzelt tájakon
Reneszánsz remekírók 2. - Rotterdami Erasmus, a rettenthetetlen
Reneszánsz remekírók 3. - Illedelmes csevegések
Cseri Kálmán kötetei
Cseri Kálmán a huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar igehirdetője.
A református lelkipásztor Kecskeméten született 1939-ben, 1962-ben végzett a Református Teológián, s azonnal lelkészi állásba került Cecén, majd a budahegyvidéki gyülekezetben. 1971-től harminckilenc éven át a Pasaréti Református Egyházközség vezető lelkésze volt. Nemcsak itteni egyházi szolgálatai, de a kazettán, majd az internet segítségével terjedő igehirdetései, s a kilencvenes évektől folyamatosan megjelenő kötetei segítségével is hatott és munkálkodott.
Ismert volt a határon túl is, szép szavú, logikus és meggyőző prédikációi pedig valamennyi keresztény felekezet híveinek körében nagy népszerűségre tettek szert. Munkásságáért elnyerte a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét és a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora címet. Mintegy húsz éven át viselt súlyos betegség után 2017 februárjában hunyt el. Életműve azonban, úgy gondolom, túlélte őt. Tiszta hangú és velős igemagyarázatai, áttekinthetően felépített, szabatos nyelvű, mégis közérthető igehirdetései, minden szavukkal belátható bölcsességeket és az érzelmekre és az értelemre egyszerre ható példákat felmutató prédikációi újra és újra hatnak.
Cseri Kálmánnak több mint negyven önálló kötete jelent meg, nagyrészt a Harmat és a Kálvin Kiadó gondozásában, illetve a pasaréti gyülekezet kiadásában. Az alábbi lista ezeket a köteteket igyekszik felsorolni. Összeállításának szempontjai a lista végén olvashatók. Közülük elsőként én a következő öt kötetet ajánlanám:
1. Naamán - Fürödj meg és megtisztulsz: Klasszikus igemagyarázat: a közismert ószövetségi történet egyszerre praktikus és költői kommentárja, lépésről lépésre, olykor megdöbbentő nézőpontból.
2. A kegyelem harmatja - Áhítatok az év minden napjára: Számomra a leginspirálóbb bibliaolvasó kalauz, amellyel csak találkoztam. Minden napra egy rövid ige, kommentárral, amely elindít egy úton. 
3. Pál életútja: Nem biográfia, hanem egybeszőtt igehirdetések sorozata. Épp ezért egyszerre átfogó és személyes, s bemutatja a különleges történelmi szereplőt és a még különlegesebb hívő embert is. 
4. Sorsfordító imádságok: Klasszikus igemagyarázatok, egy-egy, a Bibliában szereplő imádság története és értelmezése. Ám a tematika, az évszázadok imáinak és imádkozóinak megfigyelése valódi különlegességgé teszi.
5. Református hitünk - Hittankönyv a konfirmáció utáni korosztálynak: Nem tankönyv, segítség. A reformátusoknak segít, hogy értsék, kiben, miben, hogyan hisznek. Másoknak segít megérteni a reformátusokat.
A művek:
Pál apostol, 1979 
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1979
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1980 (II. kiadás)
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1986 (III. kiadás)
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1989 (IV. kiadás)
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1990 (V. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2000 (VI. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2004 (VII. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2011 (VIII. kiadás)  
Kálvin János Kiadó, 2016 (IX. kiadás) 
Tudom, kinek hittem – Az Apostoli hitvallás magyarázata, 1985, 2016 (javított) 
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1985
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1986 (II. kiadás)
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1989 (III. kiadás)
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1991 (IV. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 1998 (V. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2001 (VI. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2008 (VII. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2012 (VIII. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2016 (IX. javított kiadás)
Református hitünk – Hittankönyv a konfirmáció utáni korosztálynak, 1991
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1991
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1994 (II. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2003 (III. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2005 (IV. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2010 (V. kiadás)
Kálvin János Kiadó, 2014 (VI. kiadás)
Naamán - Fürödj meg és megtisztulsz, 1992, 1993 (javított)
Harmat Kiadói Alapítvány, 1992 (Fürödj meg és megtisztulsz)
Harmat Kiadói Alapítvány, 1993 (II. javított kiadás, Fürödj meg és megtisztulsz)
Harmat Kiadói Alapítvány, 1994 (III. kiadás, Fürödj meg és megtisztulsz)
Harmat Kiadói Alapítvány, 1997 (IV. kiadás, Fürödj meg és megtisztulsz)
Harmat Kiadói Alapítvány, 2000 (V. kiadás, Fürödj meg és megtisztulsz)
Harmat Kiadói Alapítvány, 2002 (VI. kiadás, Fürödj meg és megtisztulsz – A bibliai Naámán élete)
Harmat Kiadó, 2004 (VII. kiadás, Fürödj meg és megtisztulsz – A bibliai Naámán élete)
Harmat Kiadó, 2008 (VIII. kiadás, Fürödj meg és megtisztulsz – A bibliai Naámán élete)
Harmat Kiadó, 2013 (IX. kiadás)
Harmat Kiadó, 2015 (X. kiadás)
Tízparancsolat, 1994, 2012 (átdolgozott)
Harmat Kiadói Alapítvány, 1994 (A tízparancsolat)
Harmat Kiadói Alapítvány, 1997 (II. kiadás, (A tízparancsolat)
Harmat Kiadói Alapítvány, 2000 (III. kiadás, A tízparancsolat)
Harmat Kiadó – CE Koinónia Kiadó, 2002 (IV. kiadás, A tízparancsolat)
Harmat Kiadó, 2004 (V. kiadás, A tízparancsolat)
Harmat Kiadó – CE Koinónia Kiadó, 2007 (VI. kiadás, A tízparancsolat )
Harmat Kiadó, 2008 (VII. kiadás, A tízparancsolat)
Harmat Kiadó, 2012 (VIII. átdolgozott kiadás)
Harmat Kiadó, 2016 (IX. kiadás)
Noé Istennel járt, 1994
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1994
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1998 (II. kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1999 (III. kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2001 (IV. kiadás)
Újonnan kell születnetek, 1994, 1998 (bővített)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1994
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1998 (II. bővített kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1999 (III. kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2001 (IV. kiadás)
Hogyan ad Isten győzelmet? – Evangélizáció Gedeon története alapján, 1994
Primo Kiadó, 1994
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1998 (II. kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1999 (III. kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2001 (IV. kiadás) 
Fölkelvén hazament, 1996
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1996
A házasság válságai, 1997
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1997
Evangéliumi Kiadó – MSEJK (Pozsony), 1997 (II. kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1998 (III. kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2001 (IV. kiadás)
Mit tanít a Biblia a szenvedésről?, 1997
Evangéliumi Kiadó – MSEJK (Pozsony), 1997
Budapest-pasaréti Református Egyházközség – Ébredés Alapítvány (Pécel), 1998 (II. kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség – Ébredés Alapítvány (Pécel), 1999 (III. kiadás)
József, 1998
Harmat Kiadói Alapítvány, 1998 (József – Isten iskolájában)
Harmat Kiadói Alapítvány, 2001 (II. kiadás, József – Isten iskolájában)
Harmat Kiadó, 2003 (III. kiadás, József – Isten iskolájában)
Harmat Kiadó, 2008 (IV. kiadás, József – Isten iskolájában)
Harmat Kiadó, 2012 (V. kiadás)
Harmat Kiadó, 2015 (VI. kiadás)
Öregen is gyümölcsöző, 1998, 2012 (bővített)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség – Ébredés Alapítvány (Pécel), 1998
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2000 (II. kiadás)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2012 (III. bővített kiadás) 
A Törvény betöltése... – A Tízparancsolat magyarázata, 1998
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1998
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2001 (II. kiadás)
Minek az ünnepe karácsony?, 1998
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1998
Mit ünnepelünk húsvétkor?, 1999
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1999
„Amikor eljött a pünkösd napja...”, 1999
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 1999
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2003 (II. kiadás)
Jósáfát – A hívő élet buktatói és győzelmei, 2000
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2000
Jónás, 2000
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2000
Pál életútja, 2000
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2000
Isten kérdez, 2002
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2002
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2013 (II. kiadás)
Szeressétek egymást! – Házasságról, gyerekekről, 2003
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2003
Mit hoz a jövő?, 2003
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2003
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2013 (II. kiadás) 
Miatyánk, 2004, 2012 (javított)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2004 (Taníts imádkozni)
Harmat Kiadó, 2012 (II. javított kiadás)
Harmat Kiadó, 2013 (III. kiadás)
Harmat Kiadó, 2014 (IV. kiadás)
Harmat Kiadó, 2015 (V. kiadás)
Harmat Kiadó, 2016 (VI. kiadás)
Bibliai alapfogalmak, 2004, 2015 (átdolgozott)
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2004
Immánuel Kiadó (Fót), 2015 (II. átdolgozott)
Foltozni vagy átöltözni?, 2004
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2004
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2012 (II. kiadás) 
Ki a mi Istenünk?, 2005
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2005
Uram, hogy lássak!, 2007
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2007
Négyküllős kerék – A hitben való növekedés feltételei, 2008, 2017 (átdolgozott)
Immánuel Kiadó (Pécel), 2008 (A négyküllős kerék – A hitben való növekedés néhány feltétele)
Immánuel Kiadó (Pécel), 2011 (II. kiadás, A négyküllős kerék – A hitben való növekedés néhány feltétele)
Harmat Kiadó, 2017 (III. átdolgozott kiadás)
A kegyelem harmatja – Áhítatok az év minden napjára, 2011
Harmat Kiadó, 2011
Harmat Kiadó, 2012 (II. kiadás) 
Harmat Kiadó, 2013 (III. kiadás)
Harmat Kiadó, 2014 (IV. kiadás)
Harmat Kiadó, 2015 (V. kiadás)
Harmat Kiadó, 2016 (VI. kiadás)
Harmat Kiadó, 2017 (VII. kiadás)
Zákeus, 2011
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2011
Gyógyító beszélgetés – A samáriai asszony története alapján, 2011
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2011
Mi van a halál után?, 2012
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2012
Vak voltam – most látok!, 2012
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2012
Emberek a kereszt körül, 2013
Harmat Kiadó, 2013
Harmat Kiadó, 2015 (II. kiadás)
Harmat Kiadó, 2017 (III. kiadás) 
Felismerték Őt – Az emmausi tanítványok történetének magyarázata, 2013
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2013
Ünnepeljünk együtt!, 2013
Titus Kiadó (Demecser), 2013
Ami történni fog – A Jelenések Könyvének mai üzenete, 2014
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2014
Ábrahám útja, 2015
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2015
Istentől kapott fegyverzet, 2015
Immánuel Kiadó (Fót), 2015
Sorsfordító imádságok, 2016
Harmat Kiadó 2016
A kapernaumi százados, 2016
Budapest-pasaréti Református Egyházközség, 2016

A lista elkészítésének szempontjai:
A szerző könyveinek felsorolásában csak az egyszerzős művek szerepelnek. Nem vettem fel a sokszorosított kiállítású Pasaréti Prédikációk lapsorozat darabjait.
Minden mű az első megjelenésénél szerepel, félkövérrel azonban - ha a kiadások között történt címcsere - a legutolsó címet adom meg. Tehát pl. A tízparancsolat című 1994-es mű 2012 óta már Tízparancsolat címen jelenik meg, ezért, 1994-nél, de Tízparancsolat címen található meg. A kiadások a félkövérrel szedett utolsótól eltérő címváltozatait az egyes kiadási adatok után, zárójelben adtam meg.
Tisztában vagyok vele, hogy meg kellene különböztetnem az utánnyomás és az újra kiadás fogalmát. De mit kezdjek azzal, amikor három utánnyomás háromféle fedélképpel vagy megváltozott alcímmel, szélesebb szövegtükörrel stb. jelenik meg? Épp ezért úgy döntöttem, hogy mindent új kiadásnak nevezek, amiben a korábbiaktól eltérő évszám van belenyomtatva: ezek külön tételként szerepelnek. Ha pedig változás is történt magában a szövegben, akkor azt átdolgozott, bővített vagy javított jelzővel külön jelzem. Minden általam ismert, eltérő évszámú kiadást felvettem: ha van olyan, amit nem ismerek, örömmel bővítem a listát, ha írsz nekem. Persze ez azt is jelenti, hogy ha egy könyvet 2001 óta negyedszer nyomnak újra, de mindig 2001-es dátummal, ez nem fog látszani a fenti listában.
Négy könyv esetében a kiadási évszám kikövetkeztetett, de szinte biztos: ehhez az egykorú más Cseri-könyvek könyvajánlóit használtam, amelyekben visszakövethető, mi jelent már meg ebben vagy abban az évben, de az előzőben még nem.
Előkészületben 9.
Hát, most már igazán elég az engem érdeklő új megjelenésekből... Ezzel a tizeneggyel ugyanis kilencvenkilencre nő az Előkészületben című bejegyzésekben idén ajánlott kötetek száma... Ez számomra nemcsak csodás-olvasós karácsonyt jósol, de izgalmas télvégét és tavaszt is.

Korcsmáros Pál - Cs. Horváth Tibor: Spartacus
Képes, megjelenés: december 8.
Ezúttal kivételesen nem szépirodalommal nyitom a listámat, hanem szépirodalmat feldolgozó képregényekkel. Az első jó hír, hogy idén decemberben három évi szünet után folytatódik a Korcsmáros Pál-sorozat a Képes Kiadónál, s mindjárt egy igazi, hősi történet, Howard Fast Spartacusa kerül sorra benne.

Zórád Ernő - Cs. Horváth Tibor: Fekete gyémántok
Nero Blanco Comix, megjelenés: december 9.
A második jó hír pedig, hogy a Zórád Ernő-sorozat is folytatódik egy újabb klasszikus adaptációs képregénnyel, Jókai Mór Fekete gyémántok című művének feldolgozásával. Bennem közben sok minden készülődik arról, hogyan is fedeztem fel (újra) a képregényt: jövőre erről mindenképpen írnom kell...

Christian Jacq: Az élet fája
Szenzár, megjelent
Ezt a könyvet már olvastam: nem is egyszer. A listára azonban mégis felkerült, hogy örvendezhessek a megjelenésén. Korábban a francia egyiptológus író kiadója az Európa volt. Azonban már öt éve nem adtak ki semmit az írótól. Most, új kiadónál, itt a pompás Ozirisz-tetralógia első része. Korábban itt írtam róla. 

Iréne Frain: Marie Curie szerelmei
Típotex megjelent
A Typotex Világirodalom bármely kötetével azonnal fel lehet lelkesíteni. Most a kiadó hasonló formátumban egy szerelmi regényt ad ki, amely egyúttal rendhagyó tudóséletrajz is. A francia történész szerzőnő Marie Curie életének egy évét mutatja be, amelyben elnyerte a második Nobel-díjat, s amelyben fény derült egy titkos szerelmére. Itt írtam róla.

Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Könyvmolyképző, megjelent
Nos, lehet, hogy igaz: lezárul Ambrózy báró csodálatos története. (Vagy sem.) Mindenesetre, mint rajongónak, rengeteg kérdésem van a cselekménnyel kapcsolatban, s remélem, most valamennyire választ kapok majd. Mivel pedig szemléletváltozást ígértem magamnak, lelkesen várom a regényt.

George Mann: Sherlock Holmes - Lélekdoboz
Szukits, megjelenés: december 10.
Sajnos elég sokáig nem olvastam el George Mann Mechanikus Londonát. Pedig igazán élvezetes steampunk-regény, amelyet újraolvasni is jó volt. A szerző most is hasonló világot épít fel, amelyben azonban ezúttal ott kalandozik Sherlock Holmes is, mint az Isten lehelete és a Lidércnyomás lapjain.

Michael Connelly: Sötét visszhang
Könyvmolyképző, megjelenés: december 8.
Amikor rátaláltam erre a megjelenésre, két dolog jutott eszembe. Az első: hova juttatta az Alexandra Connelly hazai népszerűségét, ha azzal kell rábeszélni a fiatalokra, hogy a "tv-sorozat regényalapja"... A másik: hogy boldog vagyok, hiszen ha újraindul a sorozat, talán megjelenhet a kiadatlan két korai regény is.

Michael Connelly: A költő
Művelt Nép, megjelenés: 2018. július 9.
Connelly legfrissebb hét könyve kiadatlan magyarul. A Könyvmolyképző épp Connelly-sorozatot indít a korai művekből. Mit tesz a MN? Beharangozza egy már húsz éve írt, 1998-ban már lefordított mű újra kiadását, jövő júliusra. Így a Könyvmolyképzőnek is keresztbe tesz, a rajongóknak sem nyújt semmit, és a Deaver-kötetből kiindulva az a megjelenés lesz még akár 2019-es is... Hm...

Helen Rappaport: A négy nővér - A Romanov nagyhercegnők elveszett életei
Európa, megjelent
Amióta megkaptam Edvard Radzinszkij Az utolsó cár című könyvét (úgy vélem, a szerző legjobb, és talán tudományos szempontból egyetlen komolyan vehető kötetét), lebilincsel az utolsó cári család története. Bízom benne, hogy nem regényt, hanem izgalmas életrajzot vehetek majd a kezembe róla.

Susan Nagel: Mária Terézia - Mária Antónia lányának sorsa
IPC, megjelenés: december 2.
Két dühítően tragikus téma van a történelemben, ami nagyon érdekel. Az egyik II. Miklós és családjának története, a másik pedig XVI. Lajos francia király családjának szomorú bukása. (Az angol I. Károlyról semmit sem lehet olvasni magyarul, ő talán ezért maradt ki...) Ez a kötet Marie Antoinette és Lajos király egyetlen lányáról szól, aki sikeres nagyanyja nevét viselte.

Rainer M. János: Nagy Imre - Sorsfordítók a magyar történelemben
Kossuth, megjelenés: december 13.
Megfogadtam, hogy nem fogom beharangozni az új sorozat köteteit hónapról hónapra (a második, Bethlen Gábor-kötetről sem írtam). De a Nagy Imréről szóló életrajzot még mindenképpen ajánlanom kell, hiszen Rainer M. János általam ismert mindhárom Nagy-könyve pompás bemutatása volt egy különös pályának. A további kötetek listája itt található.

Linkek
Előkészületben 1.
Előkészületben 2.
Előkészületben 3.
Előkészületben 4.
Előkészületben 5.
Előkészületben 6.
Előkészületben 7.
Előkészületben 8. 
A Sorsfordítók a magyar történelemben sorozat kötetei
A tavalyi, nagy sikerű A magyar történelem rejtélyei sorozat megjelentetése után a Kossuth Kiadó egy újabb értékes és izgalmas történelmi könyvszéria megjelenését jelentette be. A Sorsfordítók a magyar történelemben tizennyolc olyan történelmi személyiséget mutat, be, akik uralkodóként, politikusként vagy államférfiként meghatározták Magyarország sorsát és formálták a jövőjét. A képekkel és forrásokkal gazdagon ellátott, közepes méretű, kemény kötéses köteteket a téma legjobb szakértői, az egyes történelmi alakok monográfusai, kiváló hazai történészek írják, a sorozat főszerkesztője pedig Romsics Ignác. Az alábbi lista a megjelenő könyveket sorolja fel, amelyek az idei, beharangozó három mű után havonta fognak megjelenni, így az utolsó 2019 márciusában lát majd napvilágot.

1. Estók János: Deák Ferenc
2. Oborni Teréz: Bethlen Gábor
3. Rainer M. János: Nagy Imre
4. Turbucz Dávid: Horthy Miklós - 2018. január 17.
5. Gebei Sándor: II. Rákóczi Ferenc - február 14.
6. Font Márta: Könyves Kálmán - március 14.
7. Földes György: Kádár János - április 18.
8. Zsoldos Attila: IV. Béla - május 16.
9. Bertényi Iván: Nagy Lajos - június 13.
10. Szovák Kornél: Szent István - július 18.
11. Pálosfalvi Tamás: Hunyadi Mátyás - augusztus 15.
12. Hausner Gábor: Zrínyi Miklós - szeptember 19.
13. C. Tóth Norbert: Luxemburgi Zsigmond - október 17.
14. Kozári Monika: Andrássy Gyula - november 14.
15. Kalmár János: Mária Terézia - december 12.
16. ifj. Bertényi Iván: Tisza István - 2019. január 16.
17. Dobszay Tamás: Kossuth Lajos - február 13.
18. Horn Ildikó: Báthory István - március 13.
A fantasztikus irodalom klasszikusai sorozat az Attraktor Kiadónál
2017 nagy év a klasszikus fantasy iránt rajongók számára: nemcsak a Delta Vision MesterMűvek sorozata igyekezett ismét szárnyra kapni, de egy vadonatúj, igényes sorozat is megszületett azok számra, akik olvassák, szeretik és keresik a fantasztikus irodalom nagy öregjeinek, a Weird Tales első nemzedéke íróinak munkáit.
Az Attraktor Kiadó szép külsejű kötetei, amelyek fedelén a vonatkozó Weird Tales számok lenyűgözően pulpos borítóképei láthatók, remélhetőleg utat találnak azokhoz, akik lelkesednek a klasszikus fantasztikus irodalom iránt.
Mindeddig két novellaválogatás jelent meg Kiss Sándor fordításában: remélem, ezeket nemsokára újabbak követik majd.

A megjelent könyvek:

Robert E. Howard: Vörös Szonja és a keselyű árnyéka, 2017
Robert Erwin Howard (1906-1936)
A keselyű árnyéka, A villefére-i erdőben, Farkasfej, A tengeri átok, Rémület a halomból, A gyűrű kísértete, A Halál borzalmas érintése

Nictzin Dyalhis: A zafír szirén és a boszorkányok történetei, 2017
Nictzin Dyalhis (1873-1942)
A vörös boszorkány, A zafír szirén, A tengeri boszorkány, Atlantan szíve, Midőn a Zöld Csillag elhalványult

Linkek
Robert E. Howard kötetei magyarul 
Történetek Conanról, a barbárról 
Öt kedvenc kötetem Az ékesszólás kiskönyvtárából
Nemrégen összeállítottam a blogra egy listát egyik kedvenc nyelvészeti sorozatom, Az ékesszólás kiskönyvtára című sorozat megjelent köteteiről. A kis híján ötven kötetet számláló szériát 2005-ben indította el a Tinta Kiadó, s azóta színes, egyszerű, mégis jól felismerhető külsejű köteteivel szinte minden könyvesboltban találkozni lehet.
Benyomásom szerint kezdetben alapvetően iskolai és diákszótárak jelentek meg a keretében: a Közmondások, Szólások, Szinonimák vagy épp a Szómúzeum kötet leginkább arra állt készen, hogy egy iskola vagy egy okos diák könyvtárába bevonulva a legfiatalabbakat is elvezesse a jól használható, magyar egynyelvű szógyűjtemények forgatásához. Hamarosan azonban a kislexikonok mellett olyan alapművek is bekerültek a sorozatba, mint a Találós kérdések gyűjteménye, a Retorika gyakorlati útmutatója, a Hogyan elemezzünk verset? című tanácsadó kötet vagy épp Grétsy László nyelvről szóló esszéinek, cikkeinek izgalmas gyűjteményei.
Az alábbi felsorolás öt kedvenc kötetemet mutatja be a sorozatból, amelyeket bizalommal ajánlok bárkinek olvasásra vagy böngészésre.

1. Tótfalusi István: 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről
Tinta, 2016, 38. kötet
Tótfalusi István (*1936) író, költő, műfordító és nyelvész a nyolcvanas évektől meghatározó alakja a magyar nyelvvel, nyelvműveléssel és nyelvészkedéssel foglalkozó tudományos népszerűsítő irodalomnak. 1983-ban jelent meg először a Vademecum című nyelvészeti regénye, amelyben egy tanár cseveg diákjaival a magyar nyelv izgalmas kérdéseiről, ötletesen és formabontóan. Szótárai és lexikonjai szerkesztése után a nyelvművész szerző 2012-ben tért vissza a regényes ismeretterjesztéshez Sertések a Bakonyban című kötetével, majd pedig két, a szépirodalom és a szakirodalom határán álló, csevegő esszégyűjteményét adta ki a Tinta Könyvkiadó. A frissebb a Nyelvészeti ínyencfalatok címre hallgat, a korábbi (kissé talán egységesebb szerkesztésű) pedig, a 44 tévhit... egyértelműen a kedvenc kötetemmé vált a sorozatból. Akit érdekel, miért nem igaz, hogy a magyar a legnehezebb, a legősibb vagy éppen az egyik leginkább veszélyeztetett nyelv, biztosan élvezni fogja a könyv szellemes és bölcs magyarázatait. Amelyekből az is kiderül, hogyan ejtjük ki rosszul a külföldi neveket, miért akarják sokan hinni, hogy a magyar a sumérból származik, vagy hogy miért óriási tévedés az, ha óvni akarjuk a magyar nyelvet a változástól. Emellett fény derül arra, igaz-e, hogy a személynév előtt nem állhat névelő a magyarban, hogy hány darab nyelv létezik a világon vagy hogy van-e olyan, aki elrontott német nyelven beszél. A nekem legkedvesebb fejezet pedig arról a kiábrándító tényről szól, miért nem igaz a gyakori érv: "el kellene már tüntetni a magázó formákat a magyarból, s angol mintájára csak tegeződni". Az angolban ugyanis nincsen tegező formula: csak és kizárólag magázó...

2. Falk Nóra: Etimológiák - 10000 magyar szó eredete
Tinta, 2009, 10. kötet
A kötet szerzője nyelvész, egyetemi oktató, tankönyvszerző és műfordító, aki doktori disszertációjának témájául a következőt választotta: A réntartás és terminológiája az északi lappban. Úgy gondolom, mindez bárki laikus számára jelzi a szakmai elkötelezettség mellett az eredeti gondolkodásmódot is. Szótára az elsők között jelent meg Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatban, s hatalmas segítséget jelenthet diáknak, tanárnak, érdeklődő laikusnak és gyorskereső szakembernek is. Minden bölcsész tudja ugyanis, hogy A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára három rendkívül súlyos kötetével gyilkolni lehetne pusztán úgy, hogy hozzávágjuk valakihez, az EWUng meg (vagyis az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen), amely két kötetével igyekezett a TESz helyét átvenni a rendszerváltás után - németül van. Ezért a kis Etimológiák, amely kis terjedelme (282 oldal) ellenére 10000 szó eredetleírását tartalmazza, pótolhatatlan kincse egy átlagos háztartásnak: még akkor is, ha ott az, hogy milyen eredetű egy-egy szó, legfeljebb scrabble-özés közben jön elő. Ha azonban érdekel bennünket a nyelvtörténet is, az internet bátran bugyuta cikkeinek helyén kezeléséhez sem árthat egy szótörténetet fejtegető szótár. Amelyből olyan érdekességek is kiderülhetnek, mint hogy torna szavunkat a nyelvújítás korában rövidítették le a latin tornamentum (= lovagi torna) szóból, a marcipán szó az olaszból került a magyar nyelvbe, eredetileg azonban a hindi Martaban város nevéből származik, a Hold neve a (= hónap) szó származéka, az pedig még az uráli korból való alapnyelvi szava a magyarnak, a cefre szó különös hangtani párja a nyelvjárási cafra szónak - annak viszont nincs köze a borkészítéshez, mivel szajhát jelent, a linzer meg a bécsi németből származó jövevényszó, s eredetileg Linzer Schnitte (= linzi szelet) volt. Jó, mi?

3. Kicsi Sándor András: Kihalt nyelvek, eltűnt népek - 100 nyelv halála
Tinta, 2013, 27. kötet
Rendben, a sumér nyelv nem rokona a magyar nyelvnek. A hun sem. Az avar sem. Az etruszk sem. És még a héber sem. De akkor honnan jöttek, melyik nyelvekkel álltak rokonságban, egyáltalán, milyenek voltak ezek a nyelvek? Hogyan tűnik el egy nyelv? Miképpen hal ki? S lehetséges-e feltámasztani, ha már kihalt? El tud-e veszíteni egy nép egy nyelvet? És baj-e, ha ez megtörténik? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre lehet választ kapni az elismert nyelvész (*1957) kislexikonjából, amelyben az ismertebb kihalt nyelvek (mint a latin, akkád, dák, gall, jász, kun) mellett megtalálhatjuk a legfontosabb tudnivalókat például a tibeti pju, az indiai páli vagy a kelta cornwalli nyelvről is. A szócikkek az egyes nyelveket beszélő népek, közösségek történetét is felidézik, tartalmazzák a nyelvek szerkezetéről, szókincséről, eredetéről fennmaradt ismereteket, s beszámolnak a kihalásuk történetéről is.

4. Fercsik Erzsébet - Raátz Judit: Keresztnevek - A legfontosabb tudnivalók a leggyakoribb nevekről
Tinta, 2014, 46. kötet
Ha nevet keresünk a születendő kisbabánknak, még ma is általában egyetlen könyvhöz nyúlunk: a Ladó János által szerkesztett Magyar utónévkönyv először 1971-ben jelent meg, s azóta tíz kiadásban, s számtalan utánnyomásban jelent már meg, 1998-tól egyébként Bíró Ágnes bővítésében. Szerintem azonban nagyon is érdemes más megbízható forrásokba is belelapozni a nagy döntés előtt, vagy akkor, ha érdekel bennünket a saját nevünk eredete. 2009-ben ugyanis a Tinta Kiadó megjelentetett egy vaskos kötetet, a Keresztnevek enciklopédiáját (alcíme A leggyakoribb női és férfinevek), amely modernebb és alaposabb merítést mutat be a ma is használatos magyar keresztnevekből. Ennek zsebváltozata a Keresztnevek, azonos szerzőktől, amely a ma élők által viselt és adott leggyakoribb nevek közül mutat be 100 női és 100 férfinevet Abigéltől Zsuzsannáig, Ábeltől Zsomborig.

5. Forgács Róbert: Anya - nyelv - csavar - Nyelvi fejtörők
Tinta, 2008, 8. kötet
Immár negyedik kiadásban lát napvilágot a sorozatban a Duna Televízió Nyelvőrző című műsorának játékmestere által írt kötet, amely telis-tele van olyan nyelvi játékokkal, amelyekkel szívesen szórakozik gyerek és felnőtt, iskolás és házibuli-vendég, öreg és fiatal. Előtagkereső, tájnyelvre tippelgető, helyesíró, szinonimataláló, magyarító és közmondásoló, irodalmi és szójátékos feladatok sorakoznak a kötetben, készen arra, hogy akár egyénileg, akár csoportban, akár versenyre, akár minden kötelezettség nélkül próbára tegyük nyelvi tudásunkat, kreativitásunkat és ötletességünket. A szerzőnek a sorozatban egyébként egy újabb játékoskönyve is megjelent, az Anya - nyelv - ész, munkásságnak folytatója pedig Szőcsné Antal Irén, akinek az Anya - nyelv - búvár címet kapta meg a kötete. Így már három könyvnyi játék várja Az ékesszólás kiskönyvtárában, hogy kipróbáljuk őket.

Link
Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat kötetei